A számomra annyira kedves bolognai botos technika bemutatásával remélhetőleg sokaknak tudok hasznos ismerettel szolgálni. E lehetőség, mint eszköz, még mindig feledésbe merül, ha folyóvizeink meghorgászásáról van szó. A legtöbb horgász feederbotjainak valamelyikéhez nyúl, mégis szent meggyőződésem, hogy a bolognai bot és az ennek szentelt technika az, ami a legszebb, legélvezetesebb módját nyújtja a folyóvízi halfogásnak.
Ha bolognai botos téma merül fel, sokan egyből legnagyobb folyóink valamelyikére gondolnak. Nem, nem csak a Dunán, vagy a Tiszán lehetünk eredményesek vele, noha kétségtelenül a leglátványosabb, legfelemelőbb példája a hatalmas víztömegben egy szál hosszú gyűrűs bottal meghódítani a mélységet!
A Duna és én. Persze, az ilyen és ehhez fogható gyönyörű helyeken nekem is gyorsabban ver a szívem. A látvány, valamint az, hogy a természet részévé válhatok egy kis időre, egyszerre nyűgöz le. |
Mivel gyermekkorom óta patakok és apró folyócskák megszállottja vagyok, számomra természetessé vált, hogy a keskeny vízfolyásokra is hosszú bolognait viszek magammal. A csali vezetése és egyben a szerelék kontrollja csak így valósítható meg, s nem jelent akadályt a legnehezebb, vízinövényekkel sűrűn szabdalt pálya meghorgászása sem. Az érintetlen növénysávon átérek a hosszú bottal, a magakasztott halat is biztonságosan tudom kormányozni a szákolásra alkalmas rész felé.
30 éves kapcsolatom, a szépséges Gaja patak. Vize néhol lassan csordogál, valahol pedig sebesen örvénylik. Boló kell ide is, a szereléket meg kell tartani, ügyesen kell vezetni |
Izomkolosszus és a boló. Nem kis küzdelem volt, de a végén mi nyertünk |
Mivel nem mindenki bolognai bottal a kezében születik, a közelebbi ismerkedés nélkülözhetetlen a vele való kapcsolat elmélyítése érdekében.
A módszer alapjai olasz versenyhorgászok munkáságához vezethető vissza, s mind a mai napig az olaszok azok, akik e technika hagyományait mélyen őrzik, versenyeken és azon kívül is nagyon sokszor és nagy tapasztalattal veszik kézbe a bolognait. Elég csak megnézni egy-két videót az interneten, például Jacopo Falsinit, az olasz versenyhorgászok kiválóságát, ahogyan a bolognai botos horgászatot prezentálja domolykók, márnák horogra kerítésében…Nemcsak tudja, mit miért csinál, de élvezi is a bolós horgászat minden egyes percét! No, ha másban nem is, ebben az egyben biztosan hasonlítunk egymásra.
Úszónk visszatartására, vagy éppen elengedésének ütemére koncentráljunk |
És most jön a lényeg. A bolós horgászat eredményessége a technika egyedi sajátosságán túlmenően a szerelék egyszerűségében van. A legtöbb esetben forgástestű úszót használnunk, de természetesen a lapított, kisodródás elkerülése érdekében kifejlesztett (hungaricumnak is nevezhető) úszókat is megtalálhatjuk már egy ideje kereskedelmi forgalomban.
Úszónk kisúlyozásához többnyire cseppólmot helyezünk a főzsinórra, egy, vagy több részletben. A legfontosabb, hogy a testes fenéklakó halaink megfogása érdekében a horgunknak a mederfenéken kell haladnia.
A módszer egyediségének nevezhető, hogy szerelékünk (felcsalizott horgunk) sebességét mi magunk választhatjuk meg. Úszónk visszatartásának függvényében lehetőségünk van arra, hogy a víz folyásának megfelelő, vagy lassabb ütemet válasszunk, sőt bizonyos esetekben a csalit teljesen meg is állíthatjuk. Ez mindig a kapások bekövetkezésétől, a halak intenzitásától függ. Folyóvizeinkben vannak halfajok, melyek előnyben részesítik a víz sebességével azonos tempójú csalit (pl. paduc, jászkeszeg, karikakeszeg, domolykó), és vannak, melyek nem szaladnak a csali után, a fenéken nyugvó falatot részesítik előnyben (pl. dévér, márna, kecsege, ponty).
Folyóvízen ne feledjük, gyors ütemben táplálkozó halakkal van dolgunk! A kapásokra nekünk is ennek megfelelően, villámgyorsan kell reagálnunk. Ehhez kell a könnyű, gyors akciót biztosító bolognai bot |
És a szerelékünk! Úszónk teherbírása, felhajtóereje a víz mélységének, sodrása erejének megfelelően kerül kiválasztásra. Rendkívül fontos az antenna jó láthatósága, nagyban megkönnyíti a horgászatot. Ennél is fontosabb az, hogy bolózáshoz, fenéken történő horgászatra nem alkalmasak a vékony, tömör antennák, ugyanis a mederfenéken pattogó, vagy vonszolódó jelzőólom mindvégig látszatkapásokkal fog minket az őrületbe kergetni.
Úszóm mozgását, viselkedését akkor is tökéletesen le tudom követni, ha szél borzolja a Duna hátát |
Minden eshetőségre elegendő egydoboznyi hasznos kiegészítők. Csupán ennyi kell a bolognai botos horgásznak |
A bolós pecánál nincs apelláta, tudnunk kell pontosan a víz mélységét, az előttünk elhelyezkedő meder terepi adottságait. Az ereszték beállításához nem szükséges fenékmérő ólom használata. Néhány próbaúsztatás alatt a kis gyakorlattal rendelkező horgász is meg tudja állapítani a szerelék-mederfenék viszonyát, távolságát. Célszerű a megsaccolt kis eresztékről felfelé tolni az úszónkat, úsztatásonként kb. 10 cm-rel. Ha azt tapasztaljuk, hogy úszónk már nem halad a pályán zavartalanul, hanem el-elmerül, akkor feneket ért fő, vagy jelzőólmozásunk. Innen pár cm-t visszahúzva jó lesz az eresztékünk, s teljességgel bízhatunk abban, hogy a kb. 25-30 cm-es horogelőkénk végén a csalizott horog még visszatartás, tehát a szerelékünk folyásiránnyal ellentétes megdőlése esetén is a talajon fog vonszolódni, pattogni.
Enyhe visszatartásnál is az úszónk gyönyörűen mutatja szerelékünk helyzetét |
Fontos továbbá, hogy az úszónk rögzítéséül használt vékony szilikon csövek ne szoruljanak túlságosan az úszó antennájára, szárára. Általában kettő, vagy három az úszó szárán, egy, pedig antennáján fixálja, megakadályozva ezzel a fűzsinóron történő elmozdulását, így az eresztékünk elállítódását. Három csövecske elegendő szokott lenni, ezek tapadási együtthatója bőven elég a stabil rögzítéshez.
Különböző átmérőjű, vágott szilikon csövek szolgálnak legjobban úszórögzítőként |
Elengedhetetlenek a kisméretű forgók az előke gyors rögzítése, esetleges cseréje céljából |
Használatukkal, csontival csalizáskor az előke bepödrődésétől sem kell tartanunk |
Horgokból sem kell túlvariálni, túlterhelni a készletet. Mivel nagy csalikkal megyünk nem kis halakra, fölösleges a 14-esnél kisebb és a 12-es méretnél nagyobb |
Főzsinórjaim méretét a horgászhely adottságai (nyílt terep, vagy akadós) és a fogható halak mérete határozzák meg. 0,16-0,18-0,20mm jöhet csak szóba! |
Orsóválasztás szempontjából mindig a fékrendszer minőségét tartsuk szem előtt. Ez talán a legfontosabb ennél a módszernél. A felkapó kar ne váltson át könnyen nyitott helyzetből alapállásba, mert ez akadályozza a dobások kivitelezését. Természetesen jó, ha csészefékkel van ellátva a tekerő (ilyen a Ryobi összes modellje, a belépő kategóriás Ecusima is!), a dob legyen aránylag széles, a sima és pontos dobások elérése érdekében.
Folyóvízről lévén szó, etetőanyagunknak tartalmaznia kell nehezítő-, illetve kötőanyagot, máskülönben a szaladó víz még azelőtt elmosná az egészet, mielőtt az kifejtené a hatását. A nagy mélységben a víznek nyomása is van, nincs az a keményre gyúrt gombóc, mellyel mondjuk a Duna ne birkózna meg. A szemcséknek jól kell tapadnia, én ezt kenyér hozzáadásával érem el. Ez a természetes anyag nemcsak minden folyami hal kedvére való csemege, de etetőnket tökéletesen meg is köti.
A lehetőleg száraz kenyeret áztatás után át kell törnünk egy közepes lyukméretű szitán a homogén szemcseméret és állag elérése érdekében, majd ehhez a masszához keverjük hozzá etetőanyagunkat, mely ki-ki ízlése szerint lehet egyaránt édes, vagy büdös, sajtlisztes keverék is. A folyóvízi halak mindkettőt díjazni fogják.
Folyóvízen is jól bevált Szilvási Szilárd Európa bajnoki dévéres keveréke |
A szétválasztott, kinyomkodott és gondosan áttört kenyérhez adom a gyári keveréket |
A kétkezes alapozó gombócok bevetésre készen. Élő anyagot csak a ráetetésre szánt félkezesekkel juttatok be |
Folyóvízi csaliként elsősorban csontkukac ajánlható, ezzel majd minden halfaj eredményesen fogható, a jásztól a márnáig. Giliszta és a pinki szintén eredményes, s akinek van hozzá elég türelme – a folyamatos újra csalizás kényszere miatt – a kenyérrózsa is kiemelkedő helyen van. Erősen a horog szárára nyomva jobban tart, a paduc és a dévér jól fogható vele.
A csali épségére minden úsztatás előtt figyeljünk! Ha sérült, inkább cseréljük le, tűzzünk újat! |
Az olaszok viccesen Micro Barbi-nak nevezik a nevetségesen kicsi márnákat. A Dunán is egyre gyakrabban horogra kerülnek ekkora példányok |
Az igazi viszont, amikor a bolóval kettes körüli márnákat akasztunk! |
Bolóra fel! Gyakoroljátok és élvezzétek ezt a csodálatos horgászmódszert! |
Különösen érdemes most megragadni a bolognai botot, nyakunkon az ősz, a legszebb folyóvízi halak ekkortájt fognak jelentkezni. Remélhetőleg olyan sikerekben lesz ezáltal részetek, amely örökre megfertőz benneteket, és elkötelezett hívei lesztek Ti is a bolózásnak!
Forrás: Halmos Mihály