A sügerek Mekkája
Megjelent: 2010. december 03. | Forrás: Gotthárd Ferenc Alpár

Utolsó napjaimat tapostam a Duna torkolatvidékén. Az idõjárás nem változott, borongós, esõs, hûvös volt a klíma. Még ebben a késõi idõszakban sem megszokott ez a cudar idõ, de én az utóbbi két évben különös érzékkel tudom az ilyen zord idõjárási viszonyokhoz idõzíteni a túráimat.


Majdnem a déli órákig ténferegtünk az udvaron, vártuk hogy barátságosabbra forduljon az idõ, de nem akart bekövetkezni. Nem volt mese, hamarosan a hazaútra kellett koncentrálnom, ezért az utolsó két napomat maximálisan szerettem volna kihasználni. Szerencsére Árpi és Szabolcs is hasonlóan vélekedett, így hát elindultunk. A haditerv egyszerû volt: rápróbálunk a csukákra, ha kudarcot vallunk, akkor a barátaim által korábban felfedezett sügéres csatornát vesszük célba. Ezzel a sügéres csatival csak az volt a gond, hogy nem tudták hol kell visszamenni, na itt jöttem én a képbe. Viszonylag jól ismerem már a környéket, és házigazdánk Levente útbaigazításával már nem is tûnt olyan bonyolultnak, hogy megtaláljam, ha a szükség úgy hozza.


Árpi hozza a legszükségesebbeket


Amint azt sejteni lehetett, a csukák ránk sem hederítettek. Néhol meg-megvillant egy tarka test a tiszta vízben, de hamar ráuntunk a meddõ kíséletezésre. Egy torkolatot még megnéztünk az esetleg ott bandázó sügérek reményében, de ott is néma csend volt, tehát jöhetett a B terv… Irány a tuti sügéres pálya!
Bõszen róttuk a kilométereket, nem volt közel, annyi szent, de minden egyes percért bõkezûen kárpótoltak a kis tüskések. A helyszín egy összekötõ csatorna volt, két tó közt képezett átjárót és ezekbõl a tavakból vándorolt ide a sügérnépség a könnyû prédára. A kis csati hossza alig haladhatta meg a 200 métert, a mélysége 4 méter körül alakult a legmélyebb szakaszokon.

Elképesztõ mennyiségben voltak jelen a kis ragadozók. Amerre a szem ellátott mindenhol apróhalak menekültek, néha fél szobányi területen egyszerre spricceltek az ivadékok. Az izgalomtól remegtem, hogy végre közéjük ejtsem a mûcsalit.


Szabolcs volt a leggyorsabb


Az én sárga gumimnak sem tudtak ellenállni

Nem volt ritka az ilyen pillanat


Nem szeretem ismételni önmagam, de töménytelen mennyiségû sügér volt alattunk. Érdekes volt megfigyelni, hogy a rajok, amikor támadásba lendültek, valósággal közrefogták az ivadékokat. Minden oldalról ostromoltak, nem sok esélyt adva a menekülésre. Ezeket a rohamokat 3-4 alkalommal egymás után megismételték, majd visszavonultak kis idõre, hagyták, hadd érezzék biztonságban magukat az apróságok. Néha egy-egy türelmetlen példány bevágott közéjük, ezzel kisebb riadalmat okozva, de az igazi pokol ismét akkor szabadult el, mikor támadásba lendültek nagyobb létszámban. Valóságos mészárlást rendeztek, esélyük sem volt a kicsiknek, egyre inkább sajnáltam a védtelen csöppségeket.


Ideges jószág

Nem teketóriázott, torokra kapta


Árpi egy formást sügérrel pózol


Neki is bejött a piros

Csodás színekben pompáztak


A halak megfogása nem bizonyult különösebben nehéz feladatnak. Az volt a nehéz, hogy olyan csalit tegyünk fel, amit nem támadnak. Bármit csatoltam a kapocsba mindennek nekimentek. Körforgót, támolygót, kis wobblereket eszeveszettül ették az alig tenyérnyi, féltenyérnyi apróságok. Az nyilvánvaló volt, hogy ha a termetesebbek közül szeretnénk fogni, akkor a meder aljára kel leküldeni a csalit nekik. Evidens, hogy a legjobb megoldást a gumik jelentették, legyen szó akár twisterrõl, akár hal formájú plasztikról. Természetesen mást is le lehetett juttatni az aljzatra, de azt egybõl elhappolták az apróságok. A gumikat is csipkedték a kicsik, de nem akadtak fel rá és épp ez volt a lényeg, hogy a nagyobbaknak idõt engedjünk megtalálni a 7-8 centis csalikat. A termetesebb példányok gond nélkül vették torokra a puha testekbe rejtett horgokat. A csali vezetésében nem volt nagy titok, az emelem-ejtem mûsor ment, akár süllõzés közben.


Két darabból vágtam össze,
nagyon menõnek bizonyult

És rögtön
az elsõ dobásra…


Állandóan nyomás alatt tartották a kishalakat

Patthelyzet


Egy fakó példány

Ez valamivel élénkebb


Ahhoz, hogy ne csak a 4-5 dobásonként fogjunk, hanem majd’ minden dobásban legyen jelentkezõ, a színek helyes megválasztása volt a kulcs. Hiába volt a rengeteg hal, ha nem tetszett nekik, amit láttak, csak ritkábban fogtunk, viszont a jó árnyalatokkal egyre-másra volt kapásunk. A legütõsebbnek a sárgás, UV-zöldes, fehéres, pirosas tónusok, valamint ezek kombinációi bizonyultak. A natúr színek is adtak halat, de közel sem annyit, mint a kirívó színkombinációk. Úgy látszik, hogy a sügérek olyanok, mint a csajok, szeretik a feltûnõt.


Az alján lassan ejtegetve, még a Thrillt is ették

Ez a példány sem csúnya


Hosszú út állt elõttünk, hogy a szállásra érjünk


Az utolsó elõtti napom a Deltában igazán jól telt, ám a befejezést mégsem a sügérekkel képzeltem el. Az ottlétem alatt nem igazán volt idõm egy jót õnözni, ezért a finist mindenképp rájuk akartam szentelni, de errõl majd a következõ részben emlékezek meg.

Horgászat a Duna-deltában: www.fishtours.ro

SALMO THRILL

4 160 Ft-tól

Részletek
Wizard plasztikos pergetések
Megjelent: 2025. szeptember 18. | Forrás: Halmos Mihály

Annyi gyönyörű ponty, amur, és oly sok bojlis botok mögött töltött peca után, nyár végére szűnni nem akaró viszketést éreztem a jobb tenyeremben. Pontosan ez jelezte azt, hogy pergető botot ragadva meg kell indulnom a Sárszentmihályi-tavak felé, hogy süllők és balinok után kutassak. No és persze hajtott a kíváncsiság az iránt is, hogy vajon milyen sikert arat a Wizard egyik legújabb gumihal családja, a Vertix Blade.  Pergetéshez nem éppen a...

Nyári kalandok - Wizardos halak a Dunán
Megjelent: 2025. augusztus 07. | Forrás: Bokor Károly

A leggyakoribb vendég a nyári, folyóvízi pergetéseim idején a ragadozó őn, és a süllő, melyekkel a pikkelyesek közül találkozom. Ennek oka kettős, egyrészt belőlük elég szép mennyiséget találhatunk a folyóinkban. Másrészről legtöbbször célirányosan róluk szól a pergetésem. Főként mert megtalálásuk, kapásra csábításuk nem igényel olyan sok időt, mint a szintén pergetve is fogható harcsáké. Ám nekem más okom is volt, hogy elsősorban rájuk...

Fonott zsinór kisokos
Megjelent: 2024. december 28. | Forrás: Lukácsi Béla

A fonott zsinór megjelenése kétségtelenül újabb távlatokat nyitott meg a horgászatban. Ezen belül is a legjelentősebb felhasználási terület a pergetés. Most ezt a kavalkádot mutatom be, és segítek eligazodni a fonott zsinórok erdejében. Manapság óriási a választék a fonott zsinórok terén Kezdésnek számoljunk azzal, hogy mikor ezeket a sorokat írom, már lehet a kiadás küszöbén áll egy új dolog, így mikorra megjelenik az írás, vagy éppen...

Wizardos portyákon - csukás vizeken
Megjelent: 2024. november 30. | Forrás: Bokor Károly

Még el sem kezdődött az ősz, de már alig találtam a helyemet, annyira vártam a csukás pergetéseket. Nem csak a csukák fokozódó étvágya, a számos Wizard újdonság tesztelése is izgalmakat, kihívást jelentett. A pergetőbotok, főként a régi-új ismerősök, „átöltöztetve”, már egy ideje jól bizonyítanak. Süllő és balinfogások után velük is a csukák következhetnek – gondoltam, biztos voltam benne, hogy a krokiknál is minden rendben lesz a botokkal....

Csukák Wizarddal
Megjelent: 2024. november 23. | Forrás: Halmos Mihály

Álmomban sem gondoltam volna, hogy a reménytelenül forró nyár az elmúlt 10 év legcsukásabb szeptemberét hozza nekem. Bevallom, nagyon sokat izzadtam addig a napig. Nemcsak a lábaimban, de a pergetőorsómban is megszaladt addigra a kilométer, hogy aztán jöhessen egy letaglózó, velőig ható flash.   Egy hozzám közeli víztározó mély, tuskókkal, beszakadt stégekkel és magas nádfalakkal óvott szegletében bukkantam rá az óvatos csukákra. Persze nem...

Az őszi tradicionális kanalas csukázás az első hidegek után
Megjelent: 2024. november 09. | Forrás: Őze Dániel

Az őszi első hidegek után érdemes a csukás pergető botokat leporolni, így tettünk mi is Lukácsi Bélával, és a lehűlő vizű Tisza tó csukáit vettük üldözőbe az Abádi-medencében, ahol a szebbnél szebb sügérek és balinok mellett, bizony, az akár méteres csukáknak is meghozza az étvágyát a közelgő télies időjárás! A kora reggeli órákban már az Abádszalóki strand fogadott minket, egy gyönyörű napfelkeltével és bár hideg, de csendes...