A Tisza vízállása a júniusi zöldár után egyre jobban közelített az általam várt 100 cm-hez a szegedi vízmércén, már csak az volt a kérdés, mikor tudok időt szakítani a bolognai botos horgászatra. Minden eshetőségre felkészülve, időben összeszedtem a felszerelést, mindent, ami szükséges lehet az úsztatáshoz. A 6 méteres Benzár Allround Bolora felkerült a kis orsó, zsinór. Az úszók, horgok, ólmok, apróságok bekerültek a ládába. Az elmúlt héten végre három reggel le tudtam menni a Tiszára. A folyó folyamatos apadásban volt, ez rontotta a halak kapókedvét, a pontyra, rablóra váró horgásztársak a fogások csökkenéséről számoltak be. Én bíztam a keszegekben.
Az ilyen laposkeszegek megfogása úsztatva igazi élmény.
A folyó megközelítése gyakran jár sportos sétával a parkoló és a vízpart között, ezért nagyon fontosnak tartom, hogy okosan, a legszükségesebbeket összerakva induljak el. Hosszú merítőnyél, könnyű szákfej, bolognai bot, egy vödörben a kész etetőanyag, csalik, egy kisebb ládában vagy táskában az apróságok. Az első reggel még a folyóparton készítettem el az etetőanyagot a fotók kedvéért, de másnap már én is a kész anyaggal mentem a partra.
A folyóvízi horgászat sarkalatos kérdése az etetőanyag és az etetés technikája. Az etetőanyagnak kellően nehéznek, tartalmasnak kell lenni. Mennyisége egy 3-5 órás horgászat alkalmával 10-15 liter. Jól beosztva, pontosan etetve. Nem kell azért megijedni, 2-3 kg jó minőségű etetőanyag és az adalékok ezt kiadják.
2 kg Benzár Verseny Speciál, Benzár piros-sárga angolmorzsa, 3 kg agyag, negyed zacskó PV1, kukorica. Ezekből állt össze a keverék az első reggelen. Másnap annyit változott, hogy Benzár Panettone Black etetőanyag került a Verseny Speciál helyére. Az agyag nehézzé teszi, a PV1 ragasztja és édesíti egyszerre az etetőt.
Az etetőanyagot és a földet külön készítem el. A földet átöröm, az etetőanyagot kissé nedvesebbre keverem, mert a föld szárít rajta.
Az etetőanyagra öntöm a földet és elkeverem.
Pihentetem, ha szükséges még pótólom a vizet, majd hozzáadom a morzsát és a kukoricát.
A kész etetőanyag, amiből már csak az élő hiányzik.
Az élő anyag lefojtott csontkukac volt, ebből mintegy 2-3 dl került az etetőbe.
Ilyen egy keményre gyúrt folyóvízi etetőgombóc.
Etetésre előkészülve. Az alapozó etetést nem szoktam túlzásba vinni, inkább a folyamatos etetésen van a hangsúly, így kevesebb etetőanyaggal hosszabban lehet eredményesen horgászni. Ne feledjük, a Tisza erős sodrása, a hajók hullámkeltése, a halak mozgása egyaránt ellenünk dolgozik, a nagy alap is eltűnne hamar.
A bolognai botos horgászatban az etetőanyagot kissé lefelé dobjuk az úsztatás vonalába, hogy mire beáll az úszó és a horog a megfelelő helyzetbe, akkor érjen az etetésre.
A kemény, nehéz gombócok gyorsan fenékre érnek.
Az úsztatás másik sarkalatos kérdése a helyválasztás és annak feltérképezése. A Tisza medre kövekkel, faágakkal, törésekkel tarkított, találnunk kell egy olyan egyenletes szakaszt, ahol 5-10 méter hosszan elvezethetjük a szereléket. A horgászat előtt ezért próbaúsztatásokat kell végezni. Bolognai bottal folyóvízen állva érdemes úsztatni, így tudjuk a legmegfelelőbben vezetni az úszót.
Apróságok a szereléshez.
A Belvárosi-híd alatt elég volt a 6g-os úszó. A túl kicsi úszó a visszatartásra nagyon kiemelkedik, a túl nagy pedig folyásirányba dől meg az úsztatás során.
A fő ólmozást cseppólomból és sörétekből rakom fel.
Az első úsztatások során finomítom az ólmozást, megfigyelem a medret.
Az enyhén visszatartott úszót vezetem végig a horgászhelyen. Egészen addig állítom a mélységet, amíg a cseppólom már a fenék felett csúszik végig. Így lehet a horgot a fenéken elvezetni. Erősebb visszatartásra megemelkedik a csali, majd visszaesik a fenékre. A próbaúsztatások és a mélység beállítása után felkerül az előke és lehet horgászni. Az előke 12-es Benzár Mono Leader, a horog 14-es Excalibur Nase volt a júliusi Tiszán.
Az első hal egy bodorka volt a közel 4 méteres vízből.
A bodorkát zömében karika keszegek követték.
Volt köztük tenyeres.
Röptetős apróság.
A jellemző méret.
Pici dévér.
Egy falánk sügérke.
A három reggel során mindig a karika keszegek voltak a legfalánkabbak, belőlük meg lehetett fogni a 4-5 kg-ot, pár dévér, lapos keszeg, egy kisebb ponty, bodorkák és a pici sügér tette színesebbé a horgászatot.
Frankó Zoltán
Energofish Feeder Team