Álmomban sem gondoltam volna, hogy a reménytelenül forró nyár az elmúlt 10 év legcsukásabb szeptemberét hozza nekem. Bevallom, nagyon sokat izzadtam addig a napig. Nemcsak a lábaimban, de a pergetőorsómban is megszaladt addigra a kilométer, hogy aztán jöhessen egy letaglózó, velőig ható flash.
Egy hozzám közeli víztározó mély, tuskókkal, beszakadt stégekkel és magas nádfalakkal óvott szegletében bukkantam rá az óvatos csukákra. Persze nem véletlenül álltak ott lesben. Keszegek, kárászok és kisebb pontyok loccsanásai vonzhatták őket oda és tarthatták egy helyben hosszú napokig a környék csúcsragadozóit.
A szűk hely miatt, illetve mert nem kellett messzire dobálni, elegendő volt a 2,15 méteres Wizard Edge. Viszont a legvadabb, 95 grammos változatát vittem magammal
A bivalyerős botot egyrészt a használt csalik mérete és súlya, másrészt a többkilós csukák kirohanásainak megfékezésére fordított nem kicsi erő indokolta.
Sajnos több drága csalim veszett oda a felszín alatti horogmarasztalókban, mire megvilágosultam, hogy az olcsóbbnak számító Kamasaki Fat wobblerek is tökéletesek a saját és a csukák elképzeléseihez
A hat centis duci wobblerek felúszó tulajdonságaik révén tökéletesen beváltak a tervemhez. A közeli, velem szemben elhelyezkedő nádfal elé ejtett wobblert lassan tereltem az 1 méter körüli mélységbe. Tökéletesen meg lehetett különböztetni ha stégláb-maradványhoz ért a csalitest, vagy egy csuka törölt neki oda. A vastag, 0,20-as fonott zsinór kellett a bevágáshoz és a fárasztási idő legdrasztikusabb lecsökkentéséhez is. Tudtam, hogy minél több időt és helyet engedek a halnak, annál kisebb az esélyem megfogni.
Egyik csukám sem volt 60 cm alatti. Erejük gyors felőrléséhez kellett a „durva” bot, és a vastag fonott zsinór
Gyors fotó után mindenki mehetett vissza ahonnan jött. A meglepett csukák lassan, komótosan úsztak vissza a leszakadt stégek takarásába
Az új nyolcszoros szövésű Wizard Edge Pro zsinór jól vizsgázott a nem mindennapi próba során. Az akasztásokat követően minden erejére és tudására szükség volt!
Perch és GT színű Kamasaki Fat wobblerek, melyeket szerény áruk ellenére mindenkinek jó szívvel ajánlok
A pirosat nálam nagyon komázták a csukák. A felső egyed egy féltve őrzött kincsem. Kb. 10 éves, de már nem használom, rég nyugdíjba küldtem sok sok hal után. Az alsó társa pedig „handmade” tuningon esett át; alkoholos filccel rajzoltam rá harántcsíkokat a fogósabbá tétel érdekében. Bejött!
A halak viszont óráról órára okosodtak. Néhány üres, kapástalan bevontatás után kénytelen voltam más, illetve egyedi színű csalikat cserélni. Sok esetben bejött, de volt egy pont, ahol a dobozomban pihenő Wizard Vertixet pillantottam meg és a másodperc tört része alatt álmodtam vele egy nagyot. Persze addigra már tudtam, hogy hol, mely részeken tudom akadály nélkül, azaz a csalivesztés kockázata nélkül leengedni, majd onnan elemelve bevontatni a hatalmas wobblert.
A csalik gyors cseréjéhez elengedhetetlen a jó minőségű pergető kapocs.
A Vertix nemcsak nagy volt, de a maga 100 grammjával meglehetősen nehéz is. A pontos dobásban és a helyes szögben és irányban történő bevontatásban volt segítségemre a legmerevebb karakterű Edge pergetőbotom.
A saját magam által krimpelt harapásálló előke nagyon merev volt, de egy ilyen jellegű csali esetében, mint a Vertix, inkább előny volt, mint hátrány
Hatalmas élmény volt a fárasztás minden másodperce, és a tusa végén a legyőzött fölött állni a Nikonnal.
A hófehér Vertix és az ízig vérig Wizard Edge kombó megfogta a környék legnagyobb bestiáját. Igazi rejtőzködő, a világos aljzat színéhez fakult csukatest
A hely nem adott nagyobb halat még napokkal később sem. Egy betörő hidegfront miatt eltűnt a fehérhal is az öbölből, a kapások száma is drasztikusan megfogyatkozott. Itt volt az ideje, hogy új vizek, új kihívások elé nézzek.
Következő írásomban az ősz egyik legszerethetőbb pergető párosáról tudhattok meg többet: a Wizard Sensofeel pergető bot – Wizard Skill 4000 pergető orsó bemutatása következik!
Forrás: Halmos Mihály