Megjelent: 2021. január 30. | Forrás: Szabó Bence

Ilyen tényleg létezik? Hát persze! Sajnos azonban a téli horgászatok során a jó etetőanyag önmagában nem elég, nagyon sok mindennek a helyén kell lennie ahhoz, hogy halszagú legyen a kezünk. Én sokat horgászom télen, hiszen az évszak sajátosságai miatt a vízpartok ebben az időszakban a legnyugodtabbak. Időnként az is előfordul, hogy egy-egy intenzíven telepített tó partján egymagam vagyok, amit, bevallom őszintén, cseppet sem bánok. Az igazi horgászszezon ugyanis nekem elsősorban a versenyzésről, tréningezésről, a folyamatos pörgésről és nyüzsgésről szól, amit egyébként nagyon élvezek, de az igazán nyugodt pecáknak számomra télen jön el az ideje. Az elmúlt hetekben is igyekeztem minél több időt a vízparton tölteni és összeállítani egy olyan receptet, amivel mindenki eredményes lehet a téli, methodos horgászatai során. Erről a keverékről szólnak a következő sorok. 

Mielőtt igazán belevágnék, még egyszer szeretném leszögezni, hiú ábrándokat senkiben sem célom ébreszteni, véletlenül sem áll szándékomban azzal áltatni a Kedves Olvasót, hogy ez az etetőanyag minden körülmények között fogós lesz, ugyanis télen ez egyszerűen nem így megy. Fontos, hogy először meg kell találnunk a kiválasztott vízterület azon részét vagy részeit, ahol a halak ilyenkor tartózkodnak. Ezek jellemzően a mélyebb, sok esetben iszappal borított mederrészek, tehát az a terület, ahol a téli „pihenőjüket” fogják tölteni a pikkelyesek. Ha ez megvan, akkor olyan felszerelésre és elsősorban végszerelékre van szükség, ami lehetővé teszi a terület pontos meghorgászását. Jellemzően kisméretű horgok, vékony horogelőke és lehetőség szerint kicsi, könnyű method kosarak használata a célravezető ilyenkor, hiszen hiába vannak a kosarunk körül a halak, ha indokolatlanul durva a végszerelékünk, kapásig biztosan nem fogunk eljutni. Ha azonban minden megfelel a körülményeknek, na, ekkor jöhet a tuti kaja! 

Etetőanyagom 3 komponensből áll, melyek a Seria Method Ice Mix Method kaja, a krilles Method Pellet, illetve a tintahal&polipos Attraktor Aromakoncentrátum. Mindegyik fontos szerepet játszik véleményem szerint abban, hogy ez a keverék ilyen jól működik a lehűlt vizekben. 

Az Ice Mix Method etetőanyag a legjobb, kifejezetten hideg vízi kaja, amivel valaha horgásztam! Nagy mennyiségben tartamaz különféle, magas minőségű halliszteket, emellett van benne dehidratált szúnyoglárva őrlemény is, ami ebben az időszakban egy nagyon-nagyon kedvelt csemegéje a halaknak. 

Az említett etetőanyag egy önmagában koromfekete színű, finomszemcsés, de nagyon jól ködölő csalogatóanyag, melynek aromája eléggé semleges, visszafogott, enyhén hajazva a „sima” Ice Mix etetőanyagok növényi eredetű esszenciájára.

Joggal merül fel a kérdés, hogy minek ezt bonyolítani, ha egyébként az Ice Mix Method kaját tartom a legjobb, kifejezetten hideg vízi etetőanyagnak?! A válasz egyszerű! Mivel nagyon finomra van őrölve, hasonlóan a többi Seria Method etetőhöz, a halak helyben tartását nem tudja elvégezni, erre pedig még ilyenkor is szükség van véleményem szerint. A nagy mélységben olyan áramlatok lehetnek, főleg a nagyobb kiterjedésű vizeken, amelyek gyakorlatilag percek alatt elmossák a porózus kaját. Kell hát valami, még ha nem is nagy mennyiségben, ami a meghorgászott pont közvetlen közelében tartja a halakat.  

A halak helyben tartásáért a krilles Method Pellet felel, amely tökéletes összhangban van az Ice Mix Method etetővel! Barnás-pirosas színe egyáltalán nem rikító, épp csak annyira tűnik ki a fekete etetőanyagból, amennyire ebben az időszakban erre szükség van. 

A recept utolsó fontos összetevője az aroma, egészen pontosan tintahal&polip ízben, amely szigorúan a pelletre kerül! Használatára azért van szükség, mert minél hidegebb a víz, annál nehezebb motiválni, táplálkozásra ösztönözni a halakat, melyet az aroma, legalábbis tapasztalatom szerint, jelentősen megkönnyít. Ez azért a pelletre kerül, mert ilyen formában sokkal hosszabban fejti ki hatását. A kb. félzacskónyi granulátumhoz én egyébként 50-60 ml-nyi aromát szoktam adagolni, így könnyű kiszámolni, hogy a 250 ml-es flakon legalább 4 téli pecához elegendő.

A fenti leírásokból már kiderült, de még egyszer hangsúlyozom, hogy az etetőanyagot és a pelletet külön-külön készítsük elő, majd csak akkor keverjük őket össze, ha már önmagukban is horgászatra alkalmasak, azaz teljesen átnedvesedtek és több vizet már nem igényelnek. Mivel a jéghideg vizet csak nagyon lassan veszi fel mind a kaja, mind pedig a pellet, ezért javaslom már előző este, otthon megnedvesíteni mindkettőt. Én ehhez egyébként szénsavmentes ásványvizet szoktam használni, nem pedig csapvizet. 

Készen van tehát a kaja és a pellet is. Ezeket a horgászat során kedvünkre vegyíthetjük egy erre a célra alkalmas edénykében. Én kezdetnek fele-fele arányban szoktam keverni a két komponenst, aztán pedig a halak reakcióinak megfelelően. Minél több hal van előttünk, annál több pelletet célszerű használni. 

A keverék szemre is tetszetős, de, ami a legfontosabb, nagyon fogós, hiszen kellően, de nem túl hivalkodóan aromás, sötét színű, emellett fehérjében nagyon gazdag, ami télvíz idején kiemelt jelentőséggel bír. 

Az etetőanyaghoz már csak egy kellően attraktív csalira van szükség, ami a kisméretű horgunkat tökéletesen kikönnyíti, emellett oldódik és vérzik is. Nekem ebben az időszakban a 6 mm-es Method Smoke Wafter Dumbellek a favoritjaim a Method Tojások mellett, így elsőként rendre ezeknek szavazok bizalmat. 

A csalit ilyenkor már nem szoktam a kaja mélyére rejteni, ugyanis nem célom, hogy az késleltetve kerüljön a felszínre. 

A kosárba kerülő etetőanyagot azonban erősen tömörítem, tehát egy jól megnyomott töltetet készítek, hiszen az a cél, hogy minden szemcse a fenékre érjen és ott lépjen csak működésbe.

Ez így már mehet is a helyére! 

A kaja remekül bont, így csalink pillanatok alatt elérhetővé válik a pontyok számára. Jól látszik az is, hogy a scopex&vajsavas Method Smoke Wafter Dumbell mennyire attraktív a jéghideg vízben. Meggyőződésem, hogy ennek is komoly szerepe van a téli horgászatok során. 

Nem szabad attól sem megijedni, ha a kitekerést követően marad valamicske kaja a kosárban! Mivel egy jól megnyomott töltetet juttattunk a vízbe, biztosak lehetünk benne, hogy végig volt a kosarunk körül kaja, nem vitt el mindent az áramlás vagy a halak gerjesztette, fenék közeli vízmozgás. 

Ha mindent jól csinálunk, megtaláljuk a halakat és olyat dobunk nekik, ami „fogukhoz való”, az eredmény sem marad majd el, hiába van december, január vagy február! 

A receptet, annak működését és miértjeit egyébként a februári Energofish Magazinban mozgóképes formában is bemutatom! 

Szabó Bence