Megjelent: 2017. május 17. | Forrás: Halmos Mihály

Emlékeztek még a pontyhorgászat örök klasszikusára, a feltolós úszós horgászatra? Való igaz, a modern technikák megjelenése és azok rohamos fejlődése bizony háttérbe szorították ezt az ősi módszert, de a feltolós nádi pontyozás minden szépségére szerintem nagyon sokan tisztán emlékszünk még. Bennem is kristálytiszták azok a hangok, azok a színek, azok az emlékképek, amelyek a feltolós úszós pontyozás varázsát jelentették. Tagadhatatlan, hogy mára a nádi pontyozásnak teret és ez által jó lehetőséget adó körülmények megváltoztak. Nemcsak a sűrű nádasok tűntek el, de a természetes vizeink pontyállománya sem a régi már. Sőt, nehéz eldöntenem azt is, hogy a pontyok szokása változott meg jobban, vagy a mi generációnk…

A feltolós szerelék a menedéket nyújtó partot övező nádas mellett várja a pontyokat

Karnyújtásnyira húzódó part menti nádasok üde zöldje kínálja a jobbnál jobb lehetőségeket a pontyfogásra, mi pedig a nyílt vizeket célozzuk etetőrakétáinkkal, távdobó felszerelésünkkel, sportot űzve érzünk kényszert a távolság meghódítására. Higgyétek el, az igazán jó lehetőségek sokszor tényleg a lábunk előtt várnak. A sekély vízbe gyakran kiáll a ponty, de a csemegéből, áztatott búzából, vagy kevés kenderből kialakított etetésen jelentkezik a nagy dévér és kárász is. Vegyük elő bátran a feltolós úszós készséget, és gyertek velünk egy kis nosztalgiázásra.

A feltolós pontyozás eszközigénye rendkívül szerény, a lelkesedésünkön kívül csak a jól bevált mag mixekre lesz szükségünk nagy adaggal.

A feltolós úszós szerelék kedveltsége egyrészt a szerény eszközigényével magyarázható. Az eredményességét, a jó helyismeret és persze a kitartó szoktató etetés garantálja a vizet és a halak szokásait jól ismerő horgásznak. A balatoni nádasok első számú horgászmódszere óriási élményt nyújt minden olyan állóvízen, ahol lehetőségünk van úszós készséggel közelre horgászni anélkül, hogy az etetésre csábított uszonyosokat megzavarnánk mi, vagy rajtunk kívül álló egyéb tényezők. Ez lehet a part menti nádas háborítatlan szeglete, egy nádöböl, vagy akár ha csónakos lehetőségeink is adottak, egy parttól távol eső akadósor.

A kagylótól zörgős hasú pontyok tanyája.

Ezeket a jó haltanyákat valóban élményszámba megy feltolós úszós készséggel birtokunkba venni. Mivel e területek a legtöbbször akadókkal bőven tarkítottak, elvárás, hogy a felszerelésünk is ennek megfelelően kellő teherbírással rendelkezzen. Gondoljatok csak bele, ezek a halak nem finnyásak, a finomszereléket azonnal felejtsétek el. Erős, 0,25-0,30-as monofillal, vagy egy 0,15-ös fonottal sem kis mutatvány a fából, vagy a nádból kifordítani még egy párkilós pontyot sem. Inkább az elején legyünk határozottak, mintsem hagyjuk, hogy a vastag damillal, erős horoggal feltekerje magát az akadóra.

Kedvenc úszós pontyos botom, akcióra készen.

A jó felszerelés alapja a nagy teherbírású bot-orsó-zsinór triumvirátus. Különösebb igény, elvárás sem botból, sem orsóból nincsen, a kettő, háromrészes 100-150 gramm körüli három méter fölötti pontyos botok éppolyan jók, mint a praktikus, kis helyigényű teleszkópos rendszerűek. Az általam előszeretettel használt CXP Tele Carp pontyos teleszkópbot előnye, hogy nagyon kis helyigényű, akár a csónak aljában is elfér, így könnyen szállítható, másrészt 120 grammjával nagyon jól terhelhető is. A 40-50-60-as orsó fékje legyen elsősorban hibátlan, a nagy zsinórbefogadó képesség nem szempont itt.
A felszerelés összeállításának alapjai nagyon sokunkban még akkoriban rögzültek belénk, amikor repetáért jelentkeztünk az általános iskola napközijében. Bizony, gyerekfejjel sajátítottuk el a mostanra aranyat érő alapfogásokat. Manapság csak annyi a dolgunk, hogy a régi eszközöket egy kicsit modernebbre váltjuk.

A hajdanán cérnából, vagy befőttes gumiból készült úszóütközőt erős és tartós úszórögzítő stopperre cserélhetjük. Feltolós úszózásnál a stopperig csúszik az úszó. Érdemes antennavégre súlyozni, így amikor feneket ér az ólom, az úszónk teste kibukik a vízből. Az optimális szerelék-súlypont miatt a könnyű és pontos dobások érdekében engedjük le az ólomig az úszót.

A főzsinórra húzott stopper a tartóssága miatt fontos része a szerelékemnek. Az ereszték sűrű állítása, a fenékmérés gyakorisága miatt kell a strapabíró megoldás, emellett a zsinórt is kíméli, nem pödri, vagy sodorja be.
A felső úszórögzítő felhelyezése után következhet az úszó felfűzése a zsinórra. Sokan közbeiktatnak egy forgókapcsot annak érdekében, hogy levehessék az úszót a felszerelés szállítása közbeni esetleges sérülések elkerülése érdekében. Az úszó felhelyezése után az egy, vagy több darabból álló ólmozás következik, melynél a fix rögzítés alapkövetelmény, hiszen csúszó ólom alkalmazása esetén pont a feltolós szerelék működésének alapelvét mattolnánk. A fenékre szegezett csali megemelésével egy időben a horogtól pár centire elhelyezett ólmok is elemelkednek, így a hosszú szárú feltolós úszónk teljes terjedelmében bukik ki a vízből, s jelez kapást olyan vizuális élmény közepette, aminek újra és újra szemtanúi akarunk lenni.

Előke nélküli - az ólomtól pár centire elhelyezett - közvetlenül a főzsinórra kötött horog

Az ólmozás kérdéskörét sem kell túlmisztifikálni, ahogyan régen, úgy most is tökéletesen megfelelnek az adott úszó méretéhez stimmelő gömbólmok, óriás sörétek, nagyméretű stil-ek. Jómagam az úszó pontos - bóbita alatti - kisúlyozásához nagy gömbólmot használok, esetleg kettő nagy stillel megtámogatva.

Egy ólom-variáció a sok közül, a lényeg a fix rögzítésen van! Nemcsak a betétes gömbólmot, de a stileket is gondosan nyomjuk rá a zsinórra. A különböző méretű stilólmok jó alternatívát jelentenek a szerelék pontos súlyozásához.

Feltolós pontyozáshoz egyértelműen a vastagabb zsinórok ajánlhatóak. Nyilván terepfüggő, hogy mekkora vastagság ajánlható, de még nyílt nádöblökben sem ildomos 0,25-ös alattival kockáztatni. Fás, tuskós helyeken, vagy a Velencei-tó, illetve a balatoni nád sűrűjében gyakran előkerül a fonottal töltött dob is. Az akadók koptató hatása, a fára, vagy kövekre tapadt kagyló nyíró képessége indokolja a bevonatos fonott zsinórok használatát.

1A jó zsinór szakítószilárdság és kopásállóság szempontjából is kifogástalan. Amennyire lehet, kerüljük vele a feltűnést!Figyeljünk oda a fénytörési mutatókra.

kép A bevonatos új generációs fonott zsinórokban egyre többen bíznak, a tartós bevonat mellett jó süllyedési képesség is fontos szempont!

A zsinórkérdés taglalásánál meg kell említeni a feltolós pontyozásnál használt botok gyűrűzését is. Mivel akadó mellett horgászva kapás után azonnal hatalmas terhelést kap a felszerelés minden eleme, a gyűrűk strapabírása nagyon fontos a rövid gyeplőn tartott hal miatt. A cikk elején említett CXP Tele Carp pontyos botot nemcsak a praktikussága miatt választottam, hanem ebben a kategóriában ritkaságszámba menő gyűrűzési minőség miatt is.

Hatalmas, megerősített gyűrűkkel és borított SIC spiccgyűrűvel van ékesítve a Carp Expert legjobb teleszkópos pontyozó botja.

A feltolós úszó rövid szárral, vékony testtel és hosszú antennával rendelkezik. A feltűnőre festett antennán jó, ha egy vagy több bóbita van a még jobb kapásészlelés érdekében. A sávosan festett antennán tökéletesen nyomon lehet követni még egy lassú kapásfolyamatot is. Élénk színe segít a pirkadati, vagy az alkonyati fényváltás idején, éjszakai horgászathoz pedig léteznek fénypatront befogadó adapterrel ellátott típusok. Sekély vízben 4 gramm, míg a másfél métert meghaladó vízoszlopnál sem különösebben indokolt a 6 gramm körüli változatoknál nagyobbat használni.

Középen egy hagyományos, a két szélen pedig fénypatronnal ékesített változatai láthatóak a Joker típusoknak. Karbonból készül a legnagyobb igénybevételnek kitett úszó-rész, nevezetesen a szár.

Parti, partközeli feltolózásnál adott a távolság, csónakos horgászatnál viszont érdemes a kiszemelt, jól megetetett helytől tisztes távolságba maradni. Ez általában 3-4 bothosszt (10-15 méter) jelent, így az esetleges zörgések, a csónak alját csapkodó hullámok által keltett zaj nem lesz meghatározóan zavaró.

A szemközti akadó sor öble jó támpontként szolgál az etetés kialakításához. Eredményes megoldásnak szokott bizonyulni az etetés szélein elhelyezett szerelék.

A feltolós pontyozás siker csalija mindig az, amivel etetünk, amihez hozzászoktak a halak. Mivel nagy mennyiségek kerülnek be a csalogatásképpen a vízbe, így az olcsónak számító növényi magvak, mag-mixek népszerűek. A házilag áztatott búza, kukorica, ezek erjesztése mind a mai napig jól működnek és eredményesek, de a bolti mag keverékek is nagyon fogósak. A Carp Expert mag mixeire elég, ha gondolunk, a kiváló minőségű búza, kukorica, tigrismogyoró, kender keverékeknél nem is kívánhatnánk jobb pontycsemegét.

Csalizz azzal, amivel etetsz. Kukorica a bevált hatos pontyos horgon.

A feltolós peca élménydús része a látványos kapást kísérő pontyfárasztás, de ne feledkezzünk meg a járulékhalakról sem. Ki bánja, ha termetes dévér, vagy kárász, esetleg amur akad a horgára?

Feltolóson rajtavesztett szépségdíjas dévér. Ilyentájt nászkiütésektől duzzadó virgonc keszegek színesítik a pontyozást.

Sokakat a szépsége mellett a feltolós úszózás kényelme is megfogott. Valóban, a horgászat végeztével pillanatok alatt elpakolhatjuk a felszerelésünket, másnap is elég csak a vállunkra akasztani a tartalék ólmokból, úszókból, horgokból álló könnyű táskát. Pillanatok alatt menetkész állapotba hozhatjuk a motyót, úgy, hogy a végszerelék mindene eleme a helyén marad.

Még az úszórögzítő sem moccan a helyéről (az orsódobon, középen), ha elcsomagoljuk a szerkót

Őnagysága, aki a legnagyobb élményt nyújtja a feltolós úszós szereléken (is)

Forrás: Halmos Mihály