Megesett már, hogy egy kevésbé értékes autóval elindultunk a Delta mélyére, és akkor Partizani településig jutottunk el. Ha félig sikerült, miért ne sikerülne egészen is? – kérdezgettük magunktól, és kitűztük célul, hogy beparkolunk vendéglátónk gorgovai kapuja elé, kerüljön bármibe!
Útközben volt pár óvatos hívásunk: Barni, milyen a víz? Esik az eső? – mert a Gorgova felé vezető út roppant időjárásfüggő. Aki nem szívesen keveredik spontán kalandokba, az inkább a hajós utazást választja. Mi úgy gondoltuk, hogy ráérünk, de aztán egy teljes napot veszítettünk a sárdagasztással és jobbnak láttuk feladni. Pár lejbe került, hogy kihúzzanak a sártengerből és inkább leraktuk az autót az első faluban. Csónakkal vittek tovább.
Sztráda a Delta közepe felé |
Dobálja a sarat rendesen, de legalább haladunk! | Eddig jutottunk el… |
Minden gondunkat kívül hagytuk, amikor beléptünk az Asztalos Barni vadiúj panziójába. Ez már Gorgova, előttünk haladt a Duna, ettől kezdve tényleg csak a horgászattal kellett törődnünk! A késő őszi időjárás nagyban meghatározta, hogy mire érdemes pályáznunk, milyen műcsalik hozhatnak sikert, és meddig érdemes bemennünk a Delta sűrűjébe.
Deltai stílusú panziónk, itt lazítottunk az izgalmas út után | A nádfedelet deltai mesterek készítették (állítólag százszázalékosan szigetel) |
Ezek a gondolatok foglalkoztattak, amikor a reggeli kávét kavargattuk. Sanyi bátyám már izgatottan szerelt, mindenáron szájba akarta akasztani a Delta összes halát és lehetőleg egyszerre! Menjünk csukázni, útközben balinozunk, visszafelé pedig süllőzünk, oké? Ja, és ott a harcsa!
Csak higgadtan! – intettem le és rögtön leszögeztem: finomkodni fogunk! Könnyű botok, kisebb műcsalik, ezzel fogunk most többre menni. A 210-es Excalibur Spin az alapja mindennek, erre jön az Excalibur orsó és 18-as Tuf Duracast zsinór, tökéletes az összhang, nem bontanám meg! A másik felszerelésen Banax Blitz orsó dolgozott, ez volt nálam az idei nyár slágere. Tavasszal még a Banax Irist dicsértem fennhangon, aztán szép lassan áttértem a nagyobb testvérre. A Blitz nem csak a több csapágy miatt fut jobban, hanem még erősebb, még szívósabb gépezet. Ha a Deltából hazaér „élve", kiállta a próbát! Napi 16-18 órás állandó igénybevételt jelent ez, egy héten keresztül.
Laza megmozgató gyakorlat a Sontea csatornán | Hétcentis gumikat röptettem |
Banax Blitz – nem csak szívós, hanem szép is! |
A Gorgova környéki tavakon indítottuk, illetve a Sontea kanálishoz tartozó csatornákon. Kicsit sem tűnt úgy, hogy a halak mindenáron találkozni szeretnének velünk… Alig bírtunk kicsikarni pár óvatos koppintást, rendszerint apró csuka vagy sügér volt a tettes. Én főleg Mann’s meg Relax gumikkal próbálkoztam, míg Sanyi bátyám némileg eredményesebb volt a kisebb méretű Wizzard körforgókkal. Elég volt felkötnie egy 2-es pirospöttyös Classic körforgót, máris sorban fogta az apróságokat – ezt a műcsalit valamiért sosem unják meg a halak. Ugyanitt tehetek említést a Mann’s LGeorge nevű villantós mütyürről is: sosem gondoltam volna, hogy a körforgót lehet még tovább fejleszteni, de lám, itt van ez a kis cucc, ami tényleg jól dobható, és minden halat behoz. Korábban azt tippeltem, hogy csak balinra lesz jó, de a sügerek és kiscsukák is legalább annyira rajongtak érte.
Mann’s LGeorge egy sügér társaságában | Az éjszaka jobban alakult Sanyinak is |
A Deltában nem egyszerű eltévedni, csak figyelni kell a víz áramlását, és okosan következtetni, hogy merről jöttünk, és merre folyik a víz… Persze, a térképezés mindig hasznos, pláne ha van megfelelően részletes térképünk. Én ezúttal otthon felejtettem minden térképemet, ezért vendéglátó barátunk gyorsan vázolta egy cetlire a környéket, hogy biztosan megtaláljuk a horgászhelyeket, és ne bolyongjunk sokáig.
Rápróbáltunk a félzavaros csatornákra is, de semmi | Az Ó-Duna izgalmasnak tűnt Mila 23-nál |
Csak az eső ne szomorítana! | Ezek egyre kisebbek… |
Már harmadik napja jártuk a környéket, kerestük a halakat, amikor az idő esősre váltott, és a Duna amúgy is zavaros vize mellé borult ég is társult. Jött az eső több hullámban, akadt munkája az ET termo ruhának – klasszikus darab, nem indulnék el nélküle!
Ez volt a térképünk |
Jól látható, ahogy az élő Duna zavaros vize a deltai tavak tiszta vizével keveredik |
Őszintén szólva, a nappaloktól nem vártam sokat. Minden reményem az éjszakai horgászatban volt: a süllők majd mindenért kárpótolnak! Ennek megfelelően, nem is erőlködtem nappal. Csak lazán próbálgattam a felszereléseket és minden erőmet az éjszakára tartogattam. Az igazi deltai horgászat akkor kezdődött számomra, amikor felhörpintettem az esti kávét és kiléptem a kapun… A gorgovai Duna-szakasz ideális süllőző pálya, ha megfelelően közeledik a horgász. Erről a helyről álmodtam egész évben! Izgatottan turkáltam a süllőző wobblerek között és leballagtam a kövezésre.
- folytatása következik -
Horgászat a Duna-deltában: www.duna-delta.ro