Lékelés rövid botokkal
Mára már a horgászcikkek piaca igencsak specializálódott mindenféle horgászmódszerhez. Nincs ez másképpen a lékhorgászat esetében sem. Érdemes röviden áttekinteni, milyen előnyöket élvezhetünk, ha kifejezetten jég hátára való felszereléseket választunk.
A Mora lékfúróval nagyon könnyű dolgunk van |
Évtizedekkel ezelőtt is találkozhattunk lékfúrókkal, nem kevésbé az itt állomásozó orosz seregek jóvoltából. Nem voltak rosszak ezek az orosz szerszámok, általában „volt bennük anyag”, ami nem mindig járt együtt a tartóssággal. Ráadásul jó nehezek is voltak, így a szállításuk se volt túl egyszerű. Mára szerencsére már kaphatók a svéd Mora lékfúrók, melyek túlzás nélkül minden igényt kielégítenek. Kétféle átmérővel érhetők el, a kisebbik is 17,5 cm-es lukat képes fúrni, a nagyobb pedig 20 cm-eset. Óriási előnye a fejszével való lékvágással szemben, hogy sokkal gyorsabb, halkabb és biztonságosabb. Nem kell hosszasan ecsetelni, mi a különbség a fejszecsattogás és a fúró surrogása között. Nem leszünk vizesek a fejszecsapások nyomán feltörő víztől, és a halakat sem zavarjuk el már a lékfúrással. A biztonság kérdése kétfelől is megközelíthető. Egyrészről a kifúrt léket sokkal nyugodtabban hátra hagyhatjuk, lehetetlen, hogy egy 20 centi átmérőjű lukba beleszakadjuk. Másrészről, különösen az „első jégen”, a türelmetlenebb horgászok esetében fordulhat elő, hogy a 7-8 centis jégre is rámennek. Ekkor sokkal veszélyesebb fejszével lékelni, mint fúróval. A gyenge jeget megrepeszthetjük a fejszével, és kellemetlen meglepetés is érheti az embert. A legjobb, ha 10-12 cm alatti jégre soha nem megyünk rá!
A rövid, speciális botokkal közvetlenül a lék felett állva fáraszthatunk |
A lékelés egyik legfontosabb célszerszáma a bot. Míg régebben tömegével láthattuk, hogy a lékelők a „nyári” botokat szétszedve, azok aljával horgásztak csukára, süllőre, addig mára már a gyakrabban lékelők szinte kizárólag speciális egyméteres, vagy még rövidebb lékhorgászathoz gyártott botokat használnak. Ezekből egész sorozatot kínál az Energo Team. A leghosszabb, 80 centis darab „ICE Pike” névre hallgat és Heavy megjelölést kapott. Ez egy valóban erős kis törpe, mellyel gyakorlatilag minden hazai vízben unatkozó csuka a jég fölé cibálható. A sorozat középső darabja az „ICE Zander” 70 centis és Medium besorolású. Akár a nevéhez hűen süllőzhetünk is vele, de a közepes csukák kifogására is maradéktalanul megfelel. A széria legkisebb darabja a 60 centis „ICE Bass” mely kifejezetten vertikális sügerezésre való. Ha valami kényszer folytán mégis hosszú botot kell használnunk, semmiképp ne csak az első tagját (egy gyűrűvel) használjuk, hanem az egészet! A megbontott nyél gyakorlatilag nulla rugalmassággal bír, nem segíti a fárasztást, sőt egy nagyobb hal esetében akár a zsákmány elvesztését is okozhatja. Ha hosszú bot, akkor már használjuk az egészet, legalább, ha messzebbről is, de tudunk vele valóban fárasztani, nem csak felcibálni a halat.
Adrián sügérre vertikál |
Orsó szempontjából nem kell semmi speciálisra készülni. Régebben sokan „tároló” orsókkal horgásztak csukára- végtelenül leegyszerűsítve a kérdést. Ma is megfelel egy közepes méretű peremfutó orsó, mely jól állja a hideget. Azért ne rakjuk vízbe, mert ha belefagy a víz, először a visszaforgás-gátló „megy el”, aztán ha komolyabb a helyzet, a meghajtás is megszorulhat.
Így is lehet, de ezt már meghaladta az idő |
A zsinórok tekintetében még ma is legtöbben 30-35-ös monofil zsinórokat használnak drótelőkével, de a fonott zsinórok is megfelelők, csak azok kezelése időnként nehezebb a kemény mínuszokban. Ugye itt nem pergetünk velük, így nagyon sok vizet nem hoznak fel a dobra, azért nem árt figyelni, nehogy ráfagyjon az orsóra, és ne tudjon zsinórt húzni a csuka kapás esetén.
Lukácsi Béla zsinórt ad a csukának |
Az úszó kiválasztására érdemes egy kis hangsúlyt fektetni. Ezzel nagyban megkönnyítjük a kapás észlelését, különösen, ha egymástól távolabb helyezzük ki a két botot. A megfelelő léki úszó olyan, hogy az antennája a lehető leghosszabb, aminek a végén kissé testesebb, messziről is jól látható bóbita legyen. Ennek azért van jelentősége, mart gyakran van 10-15 cm, vagy még annál is több hó a jégen, s már egy kicsit távolabbra kerülve a léktől, a rövid úszók ki sem látszanak. Szokásos taktika, hogy az ember kialakít egy bázist, ahová lerakja a cuccait, és akörül több helyet is kipróbál. Ahogy telik az idő, akár némileg el is távolodhatunk a bázistól, és nem árt, ha messzebbről is látjuk az úszó antennáját. Ha a bóbita kicsi, egy kis házilagos módosítással segíthetünk a dolgon. Élénk színű szigetelőszalaggal egy kis zászlót készíthetünk, ami szintén jól látható, főleg, ha nem csak egy irányban alakítunk ki kb. 4 cm-es „lobogót”, hanem 90 fokban kettőt is, így nem fordíthatja úgy a szél, hogy messziről pont „lapjára” álljon, és feleslegesen megfuttasson bennünket. Ritkán javaslunk „eszkábálásokat”, de itt még az az előny is fennáll, hogy egy nagyobb gyári bóbitának komolyabb felhajtóereje van, amit a halnak le kell küzdenie kapás esetén, míg az utólagos szigszalag, ebből a szempontból gyakorlatilag nulla ellenállást fejt ki. Szóba jöhetnek még esetleg match úszók speciális, szintén a távoli láthatóságot könnyítő kiegészítői, melyek szintén élénk színűek, ezeknek viszont a csatlakoztatásával lehetnek problémák kompatibilitási eltérések miatt. Persze ennél bonyolultabb problémákat is oldottak már meg horgászok.
Időnként nagyon szép halakat is foghatunk | Az ICE Pike és a legyőzött ellenfél |
Nagyon jó szolgálatot tehet lékhorgászat esetén a halkiemelő ún. „lip-grip”-ek használata. Ha a hal nagyobb súlyú, előnyös lehet a száját megragadni és ezzel kis ügyes szerszámmal a lék tetejére siklatni. Az ezt követő horogszabadításban segítségükre lehet egy szájfeszítő és egy hosszúcsőrű fogó is.
Előfordul bőven 20 cm-t meghaladó jégvastagság is | Nagyon finom felszereléssel jég alól is foghatók a keszegek |
Ha csak tehetjük, ne menjünk egyedül jégre. A nagyobb vizek kiszámíthatatlanok, lehetnek gyengébben átfagyott foltok, nem ritkák az olyan belső áramlások, melyek meggyengíthetik a jeget itt-ott. Ha már beszakadunk, nagyságrendekkel jobb a helyzet, ha van valaki, aki kívülről segítségünkre lehet. Legyen nálunk egy szánkó, azzal a felszerelés is könnyedén szállítható, és ha szükség van rá, arra hasalva (nagyobb felületen terhelve a jeget) akár beszakadt társunk is könnyebben megközelíthető. Kihagyhatatlan kellék 10-15 méter erős kötél, mely valóban életet menthet. Lehet, hogy évekig hordjuk „feleslegesen”, de amikor nagy szükség van rá, tényleg pótolhatatlan. Elsőre talán túlzásnak tűnhet, de ha a jég hátára nem is visszük ki, télidőben nem árt, ha van a kocsiban néhány melegebb pulóver, egy pótnadrág, esetleg takaró.
Adrián sügérnek szánt mini twisterét egy rák kapta el |
A legjobb az egészben, hogy a legtöbb vizünkön nem csak ragadozó halakra számíthatunk télen. A keszegek és a sügerek, folyamatos szórakozást jelenthetnek. De vannak vízterületek, pl. Markaz, ahol egész télen fogják a pontyokat lékről. Talán erről sem árt majd egy kicsit részletesebben is szólni…