A kabátos május után nem mertem volna egy fillérrel sem fogadni arra, hogy a nyáron ilyen kemény és tartós hőség lesz. Bevallom őszintén ebben a kánikulában számomra is jobban esett a strand, mintsem a cserkelős pergetés, de az esti mező látványa egyre inkább csábított. Főleg úgy, hogy ott folyik kedvenc folyócskám, melyben nagy élet zajlik ilyenkor, így dacolva a meleggel és a nyakig érő gazzal a mezei domolykók nyomába eredtem…
Ezen a szakaszon már naprakészebb helyismerettel rendelkezem, mint az előző cikkemben bemutatott erdőben, viszont az alacsony vízállás és az áthatolhatatlannak tűnő gaz miatt kompromisszumokat kellett kötnöm a helyválasztást illetően. Nincs értelme a sűrű növényzetben csörögni, csattogni, hiszen egy ilyen „benyomulás” a tapasztalataim szerint messzire elriasztja az óvatos fejeseket. Így elsősorban a parton kellett keresnem olyan részeket, ahonnan meg lehetett közelíteni a vizet.
Alacsony vízállás és sűrű növényzet: a legtöbb helyen még bedobni sincs esély…
… így elsősorban a parton kellett keresnem olyan részeket, ahonnan meg lehetett közelíteni a vizet.
A mezei szulák már teljesen elnyomta a többi növényt, ami nagy segítség volt.
Meglassuló, árnyékos rész, biztos haltartó hely!
Mivel a szulák „megtisztította” számomra a terepet, így lehetőségem volt használni kedven Ultra Light felszerelésemet, amely 180 centis WIZARD SAMURAI SPIN botból és egy 2000- res méretű WIZARD SPIN II orsóból tevődik össze. Az orsó dobjára KAMASAKI monofil pergető zsinórt tekertem, amely jól közvetítette a kapásokat amellett, hogy szinte láthatatlan a vízben. A teljességhez már csak egy pici, de megbízható gyorskapocs szükséges. Ebben az esetben az L&K DUO LOCK SNAP „triplanullás” változatát használtam, melyben még sosem csalódtam.
A domolykózás igazi élmény ezzel a felszereléssel…
…még a kisebbek is rendesen megdolgoztatják…
…de van benne tartalék, ha esetleg nagyhal akad a horogra.
A megfelelő hely és a megfelelő felszerelés kiválasztása mellett a csalira is érdemes nagy hangsúlyt fektetni, ennek ellenére felesleges sok darabot vinni domolykózáshoz. Ilyenkor nyáron az apró wobblerek szinte verhetetlenek, melyek közül a sötétebb, természetes tónusúakat kedvelem leginkább, mint például az ár- érték arányban verhetetlen KAMASAKI BUG, a mélyebbre törő SALMO HORNET BE és BT színben vagy felszínt borzoló SALMO LIL’ BUG.
Nagyon kedvelem a legkisebb SALMO HORNETET „BE” árnyalatban…
… pontosan úgy, mint a domik.
Az itteni halak a nagy táplálékbőségnek köszönhetően nagyon óvatosak voltak, egy- egy helyen legalább ötöt- hatot is kellett dobni, mire érdeklődőt találtam. Erdei társaikkal ellentétben (akik azonnal rárontottak a csalira) többször inkább csak követték és csipkedték a csalit, nagyon ritkán fordult elő, hogy elsőre megakadt a horog.
Jó pár dobás után akadt a horogra…
A csali méretének növelésével sikerült a halak méretét is növelni…
Hamisítatlan alföldi puszta háttérben a Mátrával.
Írta: Ország Bálint
Fotózta: Ország Bálint