A cím első pillanatra talán semmitmondónak tűnik, pedig nem az. A horgászat lényege végül is az, hogy a sokszor hosszú várakozás után megakasztott jobb méretű halat végre birtokunkba vegyük. Lehet ezt eszköz nélkül, puszta kézzel is tenni, ha a körülmények és a hal mérete engedi, de eredményesebb, balesetmentesebb és nem utolsó sorban kíméletesebb /kivéve a vágóhorog/valamilyen erre alkalmas tárgyat használni.

Szorítófogók, a hosszabbikba beépített mérleg is van.

A vágóhorog a legősibb ilyen szerszám, melyet a halászok régen még halfogásra /pl: vizarekesztésnél/ is használtak. Hazánkban a horgászok elsősorban a harcsa kivételére használják, Nyugat-Európában a csukahorgászatánál is, de legelterjedtebb a tengeren. A szerszám egy tűhegyes, hosszúszárú, szakállnélküli horog masszív markolattal. A tengeri horgászatnál ahol érik, belevágják a hal testébe, a hazai szakszerű használata, a már teljesen kifárasztott, megkopogtatott harcsa szájába dugjuk, majd a horog hegyét az állkapocs felé fordítva rántunk egyet rajta. Amennyiben a hegye alul kijött, a hal becsúsztatható a csónakba.

A nagy szemnagyságú, kötött merítők anyagába könnyen belegubancolódhat a bognártüske.

Nagyon fontos, semmi esetre se rögzítsük csuklónkhoz, mert a legaléltabbnak tűnő bajszi is ránthat olyat, hogy kipenderülhetünk a csónakból. A hosszabbszárú változat inkább csónakos horgászatnál ajánlott, a rövidebb, kisebb méret inkább a parti pergető és a léki horgászok szerszáma. A problémamentesebb szállítás miatt kapható lecsavarható fejű változat is.

Akkora bojlis merítő, hogy egy ember is belefér/legalább ki tudjuk vele menteni vízbeesett embertársainkat!/.

A szorítófogó az új idők és a sportszerű szemlélet/fogd meg és engedd vissza/ eszköze, mely a halak szerencséjére egyre népszerűbb. Lényegében a vágóhorgot váltja ki, technikája is hasonló, csak nem sérti a halat, mivel a fogó két pofája egy rugó működtetésével alulról-felülről csak szorítja az állkapcsot. Előnye még, hogy teljesen balesetmentes, könnyebben szállítható.

Az Energofish megközelítőleg 50 féle merítő típust forgalmaz.

Egyre több „fizetős ragadozóhalas" tó van, ahol a halak kímélése érdekében előbb-utóbb kötelező lesz, mert a wobblerek, villantók hármashorgai miatt sem a kézzel, sem a merítővel történő kivétel nem ajánlott.

Vágóhorog szakszerű használata.

A merítőháló a legáltalánosabban használt horgász-halász eszköz, mely a halak – különösen a nagyobb méretűek – kivételét könnyíti meg. Az Energofish 50 féle merítőt forgalmaz, joggal feltehető a kérdés, minek ennyi típus? Van egy jó öblös merítőm, alákanyarítok vele a halnak, aztán megvan, mit kell ebből olyan nagy ügyet csinálni.

Egy normál versenymerítőben egy kettes ponty bőven elfekszik.

De ez nem így van! Gondoljunk bele, mennyiféle horgászati módszer, hány féle terepviszony van, mindhez más-más merítő az ideális. Egy bojlis használhat olyat, mint egy legyező, vagy egy keszegfogásra specializálódott versenyző, mint egy nádi horgász, vagy egy fenekező pontyozó, mint egy cserkelő pergető?

Vágóhorgok igény szerint.

Ugye hogy nem, és ha mégis megteszi, az megkeseríti a horgászat örömét, rontja az eredményességét.
Nem mindegy a háló anyaga, szemnagysága, a káva alakja, mérete, a léhés/has/ mélysége, a nyél hossza, súlya, tagoltsága, ezért kell a horgászstílusunknak megfelelő merítő, aki többfélét művel annak több típus. Érdemes az alább kifejtett szempontokat figyelembe venni, mert a rosszul kiválasztott merítő könnyen életünk legnagyobb halába kerülhet, de legalább is sok bosszúságot okoz. Régebben kézzel kötötték a hálókat szövött perlonból, ezért a szemnagyság ritkán ment 2-4 cm2 alá, ezeknek előnyük a maiakkal szemben, hogy tartósabbak és mivel kevesebb vizet fog, sokkal gyorsabb.

A minőségi versenymerítő nyúlásával biztosítja a halat.

Nagy hátrányuk, hogy a szövött anyagba rettentően bele tudnak gubancolódni a horgok és a halak fűrészes tüskéi/pl:ponty, márna/. A mai gyártók ezt sűrű szövéssel, damil és gumírozott alapanyagokkal védik ki, de ezek élettartama rövidebb.

A vékony, könnyű nyélnek segítsünk halkivételkor a lábunkkal.

A káva ideális alakja a kör, esetleg a lekerekített négyszög, de a könnyebb szállíthatóság miatt divatba jöttek a háromszög alakúak, melyek két fémoldalát elől feszítőszállal merevítetik, ezáltal kevesebb helyet foglalnak. Ezt a formát például nádi horgászatra nem ajánlom, sarkai könnyen elakadhatnak.

Puszta kézzel is lehet így harcsát kivenni, de a nagyobbakat csak kesztyűvel.

A léhés mélységének is fontos szerepe van, a két kiló alatti példányok az alig hasas hálókban is szépen elfekszenek és mivel ebből könnyebben kivehetők, a versenyzők általában ilyet használnak. A nagyobb, hosszúkás felépítésű halakhoz /pl: ponty, amúr, márna, harcsa, süllő/ praktikusabb az arányosnál is mélyebb has, hogy a zsákmány biztonságban legyen.

Damilból kötött akadásmentes versenymerítő, az oldalfala ritkábban, a tartó rész sűrűbben szövött.

A nyél nagyobb hossza nem csak a hal elérhetőségét növeli, hanem hogy mélyen alá tudjuk tolni a hálót, ami nagy előny a riadékonyabb halak, mint például az amúr, biztonságosabb merítésénél. A hosszabb nyél persze nehezebb is, a szállítása is problémásabb, ezt a gyártók, könnyű, szénszálas, teleszkópos típusok előállításával oldották meg.

Régi, klasszikus, kézzelkötött és egy könnyen szállítható, varottaljú modern merítő.

Az ilyen nyéllel halat emelni nem szabad/sőt rálépni sem, ahogy én tettem mindjárt az első merítés után!/, a megmerített halat a vízen magunk elé húzzuk, esetleg lábunk segítségével, majd a keretet megtartva vesszük ki belőle a zsákmányt. Bizton állíthatom, az optimálisan megválasztott merítő a horgászat eredményességét nagyban befolyásolja, érdemes hát odafigyelni rá.

Jól látható a két típus között a léhés mélysége közötti különbség, melynek a nagytestű halak megtartásában van fontos szerepe

Végezetül néhány jó tanács a merítési technikához:

1, Igyekezzünk megtanulni egyedül meríteni, ne bízzuk másra, mert csak a mi agyunkban van szinkronban, hogyan mozog a halat tartó kezünkben a bot, a másikban a merítő, arról nem is beszélve, a siker így a miénk teljesen, ha pedig elmegy a hal, nincs harag másokkal.
2, Lehetőség szerint mindig a hal feje felől merítsünk, de ne a fejének tolva a kávát, hanem alulról felfelé.
3, Ne a nyélnél, hanem a kávánál fogva emeljük ki a halat.
4, A fentiek figyelembe vételével, odafigyelve válasszunk horgászmódszerünkhöz merítőt.
5, Ki fognak nevetni, de nagyon fontos: ne felejtsük otthon a merítőt /törvényszerűen akkor jön a nagy hal