Megjelent: 2021. augusztus 07. | Forrás: Szebenyi Péter

Egy gyönyörű napsütéses, de kissé szeles napon érkeztünk meg Siófokra feleségemmel és kislányommal öt napos balatoni nyaralásunkra.

Mint később megtudtam a hasonlóan szeles időben érdemes a kövezések melletti sávot vallatni ragadozók reményében.

Ezen a napon meg is vásároltam a 72 órás napijegyemet az egyik helyi horgászboltban ahol kértem némi iránymutatást is. Készségesen álltak rendelkezésemre és nyugtattak meg az infók, hisz több a helyiek szerint jónak tartott csali is lapult a dobozaimban.

Második napunkon délután úgy döntöttünk sétálunk egyet a parton ahová természetesen a műcsalis táskámmal és pergető pálcámmal a kezemben indultam el.

A kikötőbe érve két helybeli pergető sporttárs Dániel és István készségesen segítettek. Megmutatták mik azok az időszakok és területek amiket érdemes vallatni és természetesen ők mivel és hogyan próbálkoznak.

Figyelve a tanácsaikra dobtam is egy párat a mélyebb és a sekélyebb területeken is.

A hullámok között cserkeltük a balinokat, miközben a móló másik oldalán a vadkacsák látványában gyönyörködhettünk.

Rövid időn belül erőteljes rávágást kaptam egy sekélyebb területről 30-40 méteres távolságból. Ellenfelem hevesen ellenezte a közelebbi megismerkedésünk pillanatát.

Merítő hiányában a köveken papucsban csoszogva sikerült a wizard mini lip grip-em segítségével kézbe vennem ellenfelem.

Itt szeretném megjegyezni, hogy jövőre biztos, hogy nem indulok el merítőháló nélkül a Balatonra. Addigra mindenképp beszerzek egy Wizard Predator gumírozott merítőhálót, mely hálószövetének köszönhetően nem szívja meg magát vízzel és a horog is könnyen szabadítható belőle.

Tökéletes ült a salmo thrill OB színváltozata a szája jobb sarkában. A hosszú fluoro carbon előke természetesen itt sem maradhatott el.

Bányatavakon az esetek nagy százalékában első horgos akadásokat kapok, hisz ott a mélyebb vízben alulról támadja a wobblerünket a balin. Itt sekélyben viszont üldözik a csalit, így többször a hátsó horgon akadnak fent.

Egészséges 45 centi körüli balatoni ragadozó őn.

Természetesen visszanyerte a szabadságát.

Kevesebb mint egy órát töltöttem a kikötőben, aminek nagy része beszélgetéssel és információ szerzéssel ment el, mégis eredményesen zárhattam. Örömmel sétáltam vissza szállásunkra.

Este gyönyörű naplementében lehetett részünk a Csobánc nevű nosztalgiahajó fedélzetén.

Pihenésünk harmadik napján estére érkeztem a kikötőbe Dániel és Csaba társaságában akikkel nem titkolt célunk volt a balinok mellett a kövesek és fogasok cserkelése. Sajnos az időjárás nem volt kegyes hozzánk, nem volt elég nagy a szél. A keszegek nem sodródtak be a széllel a partmenti vizekbe. 

Sötétedésig egy apró sügér volt az egyetlen jelenkező, akit lencsevégre kaphattunk.

Negyedik napon a napfelkelte újra a parton ért. Ekkor sem volt egyszerű dolgom, hisz szinte szélcsendben kellett a maximumot kihoznom a lehetőségekből. Több hasonlóan korán ébredő horgász is a Krúdy sétány végén, a Béke jóságos angyala nevű szobor alá telepedett le a mélyebb vízbe békés halakat remélve. Én a sétány közepére beállva kezdtem el felszíni pergetésemet. Még sötétben érkeztem, ekkor nem sikerült eredményt elérnem.

Később egy fiatal hölgy épp a napfelkeltében gyönyörködött tőlem jobbra amikor közvetlenül előtte a partszéli kövekhez hajtotta egy kölyök balin a küszöket. Repült is a kis wobbler amire csobbanás és két mozdítás után meg is érkezett a várt ütés.

Balatoni napfelkelte balinnal.

Már épp az induláson gondolkodtam, amikor két ellenőr is megjelent a helyi horgászegyesület megbízásából. Gyors és hatékony munkájuknak köszönhetően egy perc alatt megtörtént az irataim ellenőrzése. Jó volt látni, hogy vigyáznak a Balaton halállományára.

Ötödik nap reggelén, haza indulásunk napján már nem terveztem pecát, így kényelmesen fogyasztottuk el reggelinket és sétáltunk le a partra kávéval a kezünkben.

Gyerekek etették mellettünk a kacsákat és hattyúkat amikor küszük kissebb csapatára lettem figyelmes.

Pár kenyérrózsa vízbe pottyanása után egy balin jelent meg aki egy gyors burvánnyal le is vette a felszínről az ingyen csemegét.

Feleségem rámnézett, majd így szólt: - Hozd azt a botot!

Sietve szaladtam fel a kis Bokor Spin-ért. Méteres fluoro carbon elékére egy szem pontyozó horog került amire egy gumigyűrű segítségével fogattam fel egy nagyobbacska kenyeret.

A jó öreg fehér kenyér...

Ekkorra már strandolók is voltak a vízben így egy „csendesebb” területre tőlem balra eldobva jutattam be rögtönzött szerelésem. Vártam. Azaz nem is vártam, hisz alig 20 másodperc múlva kenyerem egy burvánnyal eltűnt és már érezhettem ellenfelem heves védekezését.

Nem csak a strandolók, de még én is meglepődtem a gyors sikert elérve.

Nyaralásunk zárásaként egy közel 45 centis sérült farkú balint tarthattam a kezemben felszíni kenyérrózsa csalizással zsákmányolva.

Ő is szabadon távozott.

Összességében egy kellemes és eseményekben gazdag nyaralást tudhatunk magunk mögött amibe 4 alkalommal összesen 5 órányi rapid pergetést is sikerült beszorítani. Ezen idő alatt 3 gyönyörű balatoni balint és egy kicsi kerek csapót sikerült partra terelnem.

Köszönöm Dánielnek, Csabának és Istvánnak az instrukciókat és természetesen köszönöm Balaton!

Forrás: Szebenyi Péter