A bot ízléses ruhában szállítható

A Dunaparton cserkelve jól azonosíthatók azok a szakaszok, ahol érdemes próbálkoznunk. A kövezett partot eleve kedveli, s ha ráadásul kisebb ruganyok, keresztkövek tarkítják a partot, megfelelő vízállás esetén biztosan számíthatunk rájuk.

Ezúttal a 2,10-es könnyűpergetőt dobtuk harcba

A bot gyűrűzésére nem lehet panasz

A legjobb helyek azonosítására kiválóan alkalmasak a virradat környéki órák. Ekkor a jász, főleg, ahol kisebb csapatokban állomásozik, előszeretettel ugrik, fordul, mutatja magát a víz tetején. Ahol az ugrások rendszeresek, ott nyilván jó eséllyel próbálkozhatunk rájuk. Jellemző, hogy a szemmel is látható aktivitás nem tart túl sokáig, ahogy a nap megjelenik a horizonton, általában mélyebb vízre húzódnak. Míg a fényhiányos környezetben, akár egész éjszaka a partszéli kövezés környezetében járőröznek, addig nappal kissé beljebb, biztonságosabb távolba húzódnak. A jász gyakorlatilag mindenevő, szívesen csipeget a kövekről, ezért is fogható meg változatos csalikkal. Ugyanúgy felveszi a kukoricát, az állati eredetű csalikat, mint a csonti, vagy a giliszta. Szerencsére műcsalival is lépre csalható. A fővárosi szakaszon sokan kínálnak fel nekik végólommal, előkére kötött ólom nélküli twistert, amivel szinte mártogatva lehet az aljzat közeli régiókat átfésülni. A módszer igen hatékony és pálcaólmot használva, az elakadásra sem nagyon hajlamos.

A kis Salmo Tiny volt a fő fegyverünk

A másik műcsalis módszer, amit a legtöbben használnak, az a wobbleres horgászat. A jász szája nem túl nagy, ezért a műcsali méretét nem növelhetjük túlságosan. A legjobbak az egészen apró, bogárszerű egyrészes wobblerek. Ilyen például a Salmo Tiny, melyek cserebogarat utánzó változatai a legkiválóbb jász csalik közé sorolhatók. Ezek a néhány grammos műcsalik finom felszerelést igényelnek. Mi egy 210 cm-es ET Excalibur Spin botot választottunk 10-30 g dobósúllyal. Lehetne ennél finomabb pálcával is próbálkozni, de tapasztalatunk szerint a gyakran sorozó, és mellévágó halfaj, az ilyen tartományú botokkal akasztható meg a leghatékonyabban. S bizony nem ritkák a kiló, esetleg 2 kg feletti példányok sem, melyek kifárasztásához - partról-, kell azért némi boterő.

A wobbler lassan süllyedő változat, fölülről tisztára cserebogár…

Az egyik nagyobb esti jaszkó

Fontos elmondani, hogy ezeket a parányi wobblereket semmiképp ne rögzítsük kapocsba, ne még „not a knot"-ba sem. Sőt, ha a zsinórunk 0,20-0,25-ös körüli, még a közvetlenül a wobbler orrkarikájába kötés is bizonytalanná teheti a műcsali mozgását. Akkor járunk el helyesen, ha felfűzzük a kis fahalat a zsinórra, és egy nagyobbacska fülbe kötjük bele. Így a wobblerünk mozgása a lehető legtökéletesebb lesz. Az optimális zsinórvastagság a 0,15-0,20-as tartományba esik monofil esetében. Ha kifejezetten nagy jászokra bukkanunk, esetleg egy nagyon vékony fonott zsinór is szóba jöhet, különösen éjszakai horgászat esetén.

Mire a nap kel, már ott kell lenni…

Nem volt nehéz lencsevégre kapni egy jász forgást

Az elmélet gyakorlatba ültetése bizony igen korai ébredést kíván. Ha a legjobb órákat a vízen szeretnénk tölteni, szinte sötétben el kell foglalni a helyünket, mert az első fénymorzsák megjelenésekor a jászok máris megkezdik táncukat. Ha jó napot fogunk ki, már az első dobásokra halat akaszthatunk. Az éhes jász vehemensen veti magát a műcsalira, s ha kell, akár 4-5 sorozatos támadást is intéz a kiszemelt áldozat ellen. Rablásai, amikor kifejezetten kishalat üldöz, sokkal ritkábban érhetők tetten, mint például a balin esetében, de a hajnali forgásra bizton lehet számítani. Sajnos az említett nem túl nagy, nemi igazán „ragadozós" szája miatt, a kapások, a támadások jelentős részénél, nem ragad rá a horogra a hal, sok a lemaradás és az idő előtt távozó jaszkó. Aki jászra perget, tudja miről is van szó. A kéthorgos wobblerek esetében nem ritka, hogy az alsó horog fogja meg először, majd a vergődése során összeszedi a másodikat is. Ezért gyakran látni olyan kéthorgos akadást, ahol a második horog a szájon kívül, a fej valamelyik oldalán tartja a halat. Így aztán a jászt nem pont orr felől húzzuk, hanem „arcra" kapjuk, ami még vehemensebb védekezést, még látványosabb fárasztásokat eredményez.

A bot legfontosabb paraméterei jól olvashatók

Az első utunk egy budai öblözetbe vezetett, ahol a viszonylag kis vízállás miatt több kisebb (talán horgászok építette) rugany is víz fölé került. A Duna sodrása itt trükkös, vannak részek, ahol visszafelé folyik, máshol szinte megáll, hogy néhány méterrel később újra nekilóduljon. Több jó hely is mutatja magát, ahol ott kell lenni a halnak. A hajnal csendes volt, szél sem rezdült. Volt annyi erő a horgászban, hogy ahelyett, hogy rögtön dobásokkal ostorozta volna a vizet, először fényképezőgépét kapta kézbe, mert igen jó esély mutatkozott arra, hogy a sorozatos jászugrások egyikét élesben elkaphatja. Volt pár terület, ahol rendre megmutatták magukat, így gyors kézzel a vízen vetett gyűrűket is rögzíteni lehetett.

Az ilyen kis mini ruganyok megdobják annyira a vizet, hogy mögé álljon a jász (és más ragadozó is)

Reggeli zsákmány a kiló felettiekből

A Salmo Tiny, mint első számú favorit került bevetésre. Ez az apróság lassan süllyedő változat, mely cserebogárra hajazó kinézetével a jászok mellett a domik figyelmét is felkeltheti. Vékony zsinórral egész jól dobható, teljesen alkalmas egy parti cserkelésre. Ahogy arra számítottunk az előzmények alapján, az első kapások hamar megszülettek. Egy óvatos sorozás után, a második, vagy harmadik dobásra megakadt az első bogárzabáló. Olyan 80 dekás súlyával átlagosnak mondható a Dunán. Egészen a kövezés szélén, a parttól legfeljebb 1 méterre kapta el a wobblert. A ruganyokat végig járva szinte mindenütt történt valami, koppintástól a fogásig. Két egyéb halunk is volt, egy apró kősüllő menekült el, már a kezünkből a fotózás elől, míg egy jó kettes balinból a mini horgok szakadtak ki a landoltatás előtt. A legnagyobb jász másfél kilós lehetett. Az egész nem tartott tovább, bő 1 óránál. S reggel 7-re már mindenen túl voltunk.

A bot osztott nyeles, és igen szépen kivitelezett

Kétszer is próbálkoztunk este, naplementben majd az éjszaka elején. Ezek az órák kevésbé voltak hatékonyak, mint a hajnalok, de mindkét este sikerült jaszkót fogni.

Ha szerencsénk van, ilyen bőven 2 fölötti jászokat is foghatunk a Dunán

A kis 2,10-es bot remekül bevált, szépen lehet vele parírozni a halat. A 10-30 grammos dobúsúly tényleg jól jön a kiló feletti egyedek fárasztásakor, de legközelebb kipróbálunk majd valami finomabbat is, csak az élmény kedvéért! A Salmo Tiny magasan a legjobban megkonstruált miniwobbler, amivel valaha horgásztunk. Már a mi a járását és a veretését illeti. Olyan megbízhatóan jön folyásban, örvényben is, ami a konkurensek fölé emeli. Amire esetleg fel lehet hívni a gyártó figyelmét, az a tény, hogy a gyári két horog bizonyos szituációban össze tud akadni. Ilyenkor igazi környezetbarát csalivá válik. Bár halainkat így is, úgy is, visszaengedtük. A jászra való pergetés kitart egész nyáron át, így bizakodjunk jó vízállásban, tiszta vízben, mert anélkül nehéz lesz a dolgunk!