„Süllőzz kánikulában, a legkilátástalanabb déli órákban", jutottak eszembe Koós mester sokat mondó instrukciói azokon a legmelegebb júliusi napokon, amikor a hőmérő higanyszála a 40 Celsiust súrolta. A város betondzsungelében vadnyugatot idéző módon vibrált a levegő, az autók motorházain pillanatok alatt sült volna meg a tojás is. Kint a vizek hátát a forró szél fodrozta hosszú napok óta déli irányból, így hát bízván a süllők étvágyában és a saját pozitív tapasztalatunkban, jó eséllyel számítottunk fogásra bent, a víztározó rejtett akadóin.
Akadónak semmi jele és nyoma a partról, pedig pontosan azt kerestük és horgásztuk meg a legmelegebb júliusi délutánokon
A 28 Celsiust is elérő vízhőmérséklet miatt a süllőknek esze ágában sem volt elhagyni a tartás nyújtotta árnyas menedéket. Alapos feltérképezéssel lehetett megtalálni a legkiterjedtebb víz alatti fát, amely jó süllőket adott már korábban is. Ajánlom mindenki figyelmébe, ha a modern fejlett technika (radarok, GPS) mellett csónakos lehetőségei engedik, alaposan vegyék szemügyre a víz takarásában lévő, a parttól távolabbi, dobástávolságon jóval túl eső süllőfészeknek szolgáló fákat, töréseket. A helyet pedig a koordináták alapján jól jegyezzék meg, a parton álló műtárgyak, épületek, vagy fák segítségével határolják be a pontos pozíciót, mert nem tudhatjuk, hogy később melyik akadó lesz igazi aranybánya.
Az akadós terepen használt feltolós pontyos botunk tökéletes lesz a 120 grammos dobósúlyával!
Akadóban nem finomkodunk a hallal! Rövid nyeletés után törekedjünk arra, hogy gyorsan, a bevágás mozdulatával fordítsuk ki a süllőt
A rekkenő kánikulában nagyon fontos, hogy a süllőzésre szánt csalihalaink épségének megőrzéséről gondoskodjunk. Tavaink meleg szélvizeiből gyakran eltűnik a sneci, így a nagy munkával, kínkeservesen összeszedett pár darab küsz, vagy kis vörösszárnyú sokszor nagyon rövid idő alatt elpusztul, mielőtt még horogra tűzhetnénk őket. A meleg miatt van, hogy még a gyakori vízcsere sem segít a problémán.
A legjobb ilyenkor a levegőztetővel ellátott csalihalas kannák alkalmazása. A levegőpumpát bekapcsolva az oxigénhiányos állapot ettől fogva egyetlen gombnyomással megszűntethető. Csónakos horgászatnál elég, ha csak a rácsos betétet lógatjuk a vízbe, természetesen ekkor a pumpára nincs szükség, nyugodtan kikapcsolhatjuk, hiszen a friss víz cserélődése folyamatosan történik.
A csalihalak állapota sok mindent elárul a víz különféle rétegeinek oxigéntartalmáról. Gyakran lent a mélyben, fenék közelében hamar döglik a sneci, ilyenkor a süllőket is felesleges lenne a mélyebb részen keresni. Az eresztéket állítsuk rövidre, gyakran az akadó legfelső ágán csimpaszkodnak a tüskéshátúak. Ilyenkor a fél méteres (!) eresztéken felkínált küszt, vagy kis vörösszárnyút ragadják el nagy vehemenciával!
Az akadók meghorgászásához erős, jól terhelhető úszós szereléket állítunk össze. Ha eszik a süllő, a goromba szerelékkel sem foglalkozik! A főzsinór nem lehet 0,35 mm-nél vékonyabb, az előkénk 0,35-ös fluorokarbon, mely a tapasztalatok szerint jobban bírja a fa koptató, reszelő hatását, mindemellett transzparens jellegéből adódóan rendkívül diszkrét, nem kelt gyanút. Sajnos a fára tapadt kagylóval ő sem tud csodát tenni, ahogyan más sem.
Az úszós szerelék minimál-igénye: stopper úszóütközőnek, erős forgókapocs, nagy cseppólom és megbízható süllőző horog
Persze mindebből be kell spájzolni rendesen, mert az akadóban történő süllőzés a készleteink gyors lepusztításáról híres. Számítani lehet arra, hogy öt kapásnak jó esetben csak a fele jön ki hallal
Erős főzsinór, és azzal összhangban lévő előke. Elakadáskor (gyakran lesz benne részünk) inkább csak a horog maradjon bent!
Semmi fakszni: a legegyszerűbb és egyben a legeredményesebb süllős úszós motyó az akadó meghorgászására!
Küszcsemege, süllőfalat tálalva. Ha szerencsénk van, ahogy leengedjük, már le is veri az éhes süllő | Tűhegyes és erős Excalibur süllőző horog. Bedobás előtt ellenőrizzük a horoghegy épségét! |
Ha jó napot fogunk ki és a süllő elemében van, akkor az eresztékállítás után pont az ág mellé érkező snecit már le is veri az első jelentkező. Ezen a forró délutánon is adott volt a képlet: míg én az ereszték beállításával bíbelődtem, társam ár a harmadik eldurrantós kapásának vághatott be.
A víz alatti dzsungel miatt nem lehet sokáig nyeletni
Amikor eszik a süllő, ne játszadozzunk az apró csalihallal. A 15 grammos úszónkat 14 grammos cseppólommal szereltük meg, vígan elbírta még a 14 centis vezérküszt is. Alig telt el pár perc a bedobást követően, az úszó félig kibukott a lentről érkező támadás következtében, majd remegni kezdett (tipikus süllős beforgatás-nyelés jelek), mígnem határozottan elmerült.
Ez már jobb hal, de tudtuk, hogy lesz még jobb is, csak maradnunk kell a nagyméretű csalihalnál
A nagy küsz eredménye ez a szép két kilón túli süllő |
A kapások egymást érték, társammal egyszerre fáraszthattunk |
A sok elakadással-beszakítással járó süllős élménypecánk bő három órája pont elegendő volt ahhoz, hogy újabb tapasztalatokkal gazdagodjunk. Bíztatok mindenkit, hogy az akadókon tegyetek egy próbát akkor is, amikor a józan ész egészen más irányt diktálna. És ha a süllők keresztül húzzák a számításainkat, azt ugye egy cseppet sem bánjuk. Csak azt sajnálhatjuk, ha nem vagyunk kint a megfelelő időben. A horgászat pedig erről szól: a jó időzítés mindenek előtt!
A nap utolsó halával, még alkonyat előtt
Forrás: Halmos Mihály