Megjelent: 2013. december 24. | Forrás: Halmos Mihály

Legkedvesebb halam fogásáról a hideg hónapok beköszöntével sem vagyok hajlandó lemondani. Nyáron képes voltam a nyakig érő csalánosban csörtetni utánuk, egy-egy jobb hal, vagy csak remélt kapás érdekében valamiféle állattá avanzsáltam át, és csúszva-bújva osontam kedvenc patakom partjának bokrai tövében. Sok mindent feláldoztam értük, a tiszta ruhán, az anyagi költségeken, a csalán okozta csípések, faágak, bokrok karcolásain túl sok-sok szabadidőt, energiát és fáradtságot.

A drága kis domolykók, mintha érezték volna mindezt, meg is hálálták minden egyes alkalommal, de ahogy lábaltunk kifelé az őszből, egyre kevesebb kapással kellett beérnem. Bizony a nyári bőség elmúlt, a repülő-hulló rovarok „hava” rég messze jár.

Novemberi patakpart a fagyok érkezése előtt

A telhetetlenebb pergetők már nem járnak ki a vízre, de a magam fajta fanatikusok, akik beérik a kevéssel is, bizony még mindig szórják kedvenceiknek az apró wobblert és picinyke twistert.

Az ilyen őszi-téli domikergetés során melegséggel tölt el a puszta tudat, hogy rájuk horgászhatok, a természet lüktetése feltölt energiával, s ha még domolykót is sikerül horogvégre keríteni egy gyors exponálás idejére, az maga a varázslat.

Érte érdemes volt dacolni a körülményekkel

A dús vegetációval ellentétben a lelohadt aljnövényzet nyújtotta „kényelem” még jobban lehetővé teszi a meleg hónapokban szinte megközelíthetetlen jó helyek megfigyelését. A domolykó minden vízfolyáson megtalálható, a páros lábbal átugorható méretű patakoktól kezdve a széles folyókig bezáróan mindenütt otthonára lel. Melegebb hónapokban a sekély, húzós és langó vizeket egyaránt kedveli, a hideg beálltával, pedig a mélyebb részeket keresi fel többedmagával, de akadnak monogámiában álló fiatal és idősebb példányok is szép számmal.

A nyári hónapok tuti helyei ősz végén és télen pont az ellentétes képet mutatják, sokat kell utánuk cserkelnünk, hogy megtaláljunk egy-egy kisebb csapatot, vagy kósza egyedet. Minden nap más és más meglepetéseket szolgáltat, soha nem mehetünk biztosra. A frontok, a légnyomás alakulása, a vízállás változása döntően befolyásolja és meghatározza étvágyukat és tartózkodási helyüket. Stagnálás estén egy területet birtokol, nagy mozgásterületet már nem igényel.

Rohamosan apadó víz, és lassú, nagyon lassú vízmozgás: a hely mégis rejtett domolykókat

A domolykó okos, érdeklődő, kíváncsi hal, jellemét a balinhoz tudnám hasonlítani. Óvatossága messze földön híres, számára zavaró körülmény hatására azonnal odébbáll, gyanú esetén táplálkozását is teljesen felfüggeszti. Ilyenkor a legjobb csalikkal is hiába próbálkozunk.

A vízpartot lassan, zajtalanul közelítsük meg. Ha módunk van rá, akkor folyásiránnyal felfelé haladjunk, és felfelé is horgászhatunk, mivel a domik is folyással szemben állnak, mozognak, így látómezejébe (ami több, mint 180 fok) csak nagy hiba elkövetésével kerülünk be.

Sötétebb tónusú vízben bátrabban kapnak

A hideg hónapok favorit domolykócsalijai a nyáron is használt apró wobblerek, twisterek. A lehűlt, pár fokos vízben a halak intenzitása alacsony, a gyorsan húzott csalira elvétve lesz csak kapásunk, törekedjünk a lassú, de határozott tempóra, hitessük el a halakkal, hogy élő „kalóriabombát” húzunk éppen az orruk előtt.

Novemberi gyönyörűség

Felszerelésünk összeállítására különös figyelmet fordítsunk. Természetesen tökéletes választás a nyári együttes, de csak akkor, ha a zsinórunk monofil és a 0,16, 0,18 maximum a 0,20-as átmérőt nem haladja meg a vastagsága. Ezeken a vékony damilokon mozognak jól igazán az apró csalik, a szebb domolykók kifárasztását, pedig bízzuk a türelemre és a szerencsére.

Apró csalikhoz legideálisabb választás a könnyű, rövid, kis dobósúly tartományú hagyományos pálcák, vagy a tűspicces pergetőbotok. A 10 grammig terjedő dobósúly tartományig kiváló társunk lehet egy ET Rubin Spin SH, egy 1,80 méteres Excalibur Spin, vagy egy rövid és lágyabb karakterű ET Black Fighter Spin. Velük a legkisebb csalit is pontosan repíthetjük a kiszemelt helyre, méretük révén könnyen elférünk velük a fák, bokrok takarásában, és gerincességük miatt késlekedés nélküli bevágást és akasztást biztosítanak.

A tűspiccel rendelkezők közül az ET Excalibur Bass mellett…

…a Perch Blade is ideális választás

Zsinórunknak a 2000-esnél nem nagyobb orsónkon hibátlanul kell állnia, kevés memóriával rendelkezzen, ne nyúljon nagyon, kopásállósága pedig kiváló legyen, hiszen domolykózáskor az esetek döntő többségében ágas-bogas helyen horgászunk, a megakasztott hal sokszor víz alatti akadályok közé menekül.

Az ET Power Feeder és Power Ultra nem kimondottan pergető zsinórok…

…de UL pecánál is bizonyítottak már

A csalik tekintetében az apró wobblerek és twisterek messze a legeredményesebbnek bizonyultak. Beesőre már aligha számíthatunk kapásra, a lassan, vízközt húzottra annál inkább oda fognak nyúlni a bátrabb példányok. Sokszor megesett már velem, hogy a hetekig halat adó, fogós wobblertípust csak megcsípték, megkoppintották, azt lecserélve, egy másik frekvencián dolgozó hasonló méretű fazont pedig határozottan elkapták.

2,5 centis, süllyedő Salmo Hornetek és a 3 cm-es Salmo Tiny (úszó és süllyedő) a legsikeresebb domolykócsalik egyikei

3,5 cm-es úszó Hornetek a nagy domik kedvencei

Nem túlzás az ötös úszó Executorok használata sem. Garantáltan szelektálja a csalinkra csábuló domikat

Vannak vizek, ahol a plasztikok éppoly beváltak, mint a wobblerek. ET Wizard minitwisterek

A tél érkezése ne szegje kedveteket, kitartó munka eredményeként nektek is domiktól fog illatozni a fagyott kezetek. Ritka hálás jószág ő, majd meglátjátok!

November végi meglepetés

Forrás: Halmos Mihály