Köztudott, hogy számos ragadozófajunk szívesen táplálkozik éjszaka, s ezt mi horgászok sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Nyáron kellemes a hűs időben az éjszakai horgászat, de kevesen gondolnák, hogy télen is igen eredményes lehet a sötét időszak. Sajnos a hideg hónapokban koránt sem olyan kellemes az időjárás.

Ígéretes hely

A fény szerepe a ragadozók táplálkozásában a legtöbb faj esetében meghatározó jelentőségű. A csuka és a süllő kifejezetten hagyatkozik a látására a táplálék becserkészésében. A harcsa, melynek apró szemei kevesebb szerepet kapnak, kifejezetten kedveli az éjszakát, de nem azért, mint pl. a süllő, mely jól lát, hanem azért, mert egyéb szerveivel kiválóan képes tájékozódni, és a környezet rezgéseit észlelni. A potenciális táplálék nem lát igazán jól, így a harcsa a kiemelkedő rezgésérzékelésével előnybe kerül. Ezért szereti pl. a teljesen zavaros vizet is, ahol neki szinte semmi szüksége a látására, a táplálékhalak viszont a legfontosabb tájékozódásra használt szervüket "vesztik el".

Lukácsi Béla szép süllője a Tiszából. Ott egyszerűbb nappal is halat fogni.

A éjszaka szerepe víztípusonként is változik. A Duna-típusú viszonylag sekély, gyors folyók esetében a táplálék egy része a partközeli zónában koncentrálódik. Egyszerűen kisodródik ide a szerves anyagok egy része, de az is gyakori, hogy a partvédő kövezések vízben levő részei tartanak moszatokat, és rengeteg állati eredetű apróság is tartózkodik ebben a zónában. A sekély víz miatt a halak jelentős része nem meri ezt a zónát megközelíteni a világos órákban. Éjszaka viszont rendszeresen ide látogatnak, s ezt a ragadozók is kihasználják. Jó példa erre a Pó folyó, mely tipikusan Duna-szerű, s halainak jó része is hasonló.

Az orsó és legyőzöttje

De a Dunán is ez a helyzet. Van egy komoly hajóforgalom, melynek egy része személyszállítás jellegű, s jellemzően éjszaka ez a fajta forgalom sokkal enyhébb. Kisebb a hullámoztatás a parti régióban, a part felől érkező veszélyek is enyhébben, már kisebb láthatóság miatt is. A halak egyszerűen megszokták az éjszakai táplálkozást. Egyre inkább bebizonyosodik, hogy nincs ez másképp télen sem. Még decemberben is kiváló időszak aa naplementet követő pár óra, sőt, vannak helyek, ahová este 21-22 óra előtt nem érkeznek meg a ragadozók.

Az ET Excalibur sorozatból mindenféle ragadozós módszerhez találhatunk botot

Mi ezúttal a Dunán tettünk egy próbát. A cél a süllő volt, s készültünk plasztikokkal és wobblerekkel is. A sekélyebb részek, és a vízközti régiók meghorgászása egyszerűbb és eredményesebb lehet wobblerekkel, de ha mélyebb a víz, vagy erősen egyenetlen az aljzat, akkor előnybe kerülnek a gumik. Kihasználtuk azt az időszakot, amikor a hőmérő higanyszála nem süllyedt nulla fok alá. Ilyenkor legalább a gyűrű nem tömítődik el jéggel, és kissé könnyebb a horgászat. Mindenesetre maradtunk a monofil zsinórnál, ha elkezd fagyni, ez sokkal kevesebb vizet hord fel a gyűrűk közé, s nem kell azokat olyan gyakran jégteleníteni.

Wizard gumik és az átvert áldozat

Wizard gumihoz Wizard twiszterfej

A Dunán a téli süllő megtalálása nem mindig egyszerű. A mederben akár nappal is foghatunk, főleg plasztikcsalikkal érdemes próbálkozni. Még télen is az akadók, medertörések környéke lehet nyerő. Figyelembe kell azonban venni, hogy késő ősztől elindul a süllő, elkezdi keresni a jó téli helyét. Ez a folyamat nagyon gyakran azzal jár, hogy bizonyos részekről teljesen eltűnik, míg a frekventált helyeken nagyobb számban tűnik fel. Ez ugye jó, ha megtaláljuk őket, viszont a keresés hosszas és időigényes is lehet. Ezért a dunai horgászok egy része saját akadót épít. Az őszi vándorlása során ha ilyen megfelelő helyre akadnak a süllők, akár hetekig is a közelében tartózkodnak, s eredményesen horgászhatunk rájuk. Azok a jó helyek, melyek közelében szívesen tartózkodnak a csapatba verődött téli keszegek is.
A jó keszegvermelő viszonylag mély, és nyugodt. A vermelőben szinte nincs folyás, a víz gyakorlatilag áll (vagy nagyon lassan áramlik). A keszegek téli táplálkozása minimális, ezért igyekeznek olyan helyeket felkeresni, ahol nem kell az árral hadakozni, melynek során sok energiát elégetnének. A süllők persze szeretik, ha egy terített asztal közelében lehetnek. Viszont hozzá kell tenni, hogy soha nem a keszegek alatt, vagy a közvetlen közelükben vannak. Mintegy spájzban tartják a táplálékot, nem zavarják szét a vermelő rajokat, megtanulják, hogy nekik is az az érdekük, hogy a keszegek az idő nagy részében háborítatlanok legyenek. Ha állandóan zavarva vannak, inkább elvándorolnak más helyekre. Sajnos ennek tökéletes példáját látjuk a kormoránok téli kártételekor, amikor a vermelő halakat szerte-szét zavarják. Több évtizedes vermelőket is képesek teljesen elnépteleníteni.

Az ilyen halak miatt járunk ki télen is!

Már naplement előtt elfoglaltuk a pozíciót egy keresztgát alatt. Itt a víz lassan forog, van benne keszeg is, és a gát különböző pontjain süllőre is lehet számítani. Szinte hihetetlen, de a naplementben még előfordulnak jász fordulások is a felszínen. Nem véletlen a kishalra odajön a süllőn és a jászon kívül a csuka is. A harcsák ilyenkor már jobbára passzívak.

Egy újabb süllő

A felszerelésünk egy ET Excalibur Spin botból állt és egy Black Spider pergető orsóból. A 0,25-ös monofil zsinór elég erős, hogy a bevágásaink üljenek, de fagy esetén kevés vizet hoz a gyűrűk közé.

Tökéletes akadás

A világos órák nem voltak eredményesek, de a sötétedés első órájában feljegyezhettem egy rontott (de igen erőteljes) rávágást, és megjött az első kisebb süllő is. A ET Wizard Energy Shad volt a nyerő csali, az univerzálisnak mondható "Black/clear/red" színben. Jól betorkolta a gumit, klasszikus szájpados akadás lett a vége.
Aztán következhetett a süllőpergetők réme, a csukás elharapás. Az erőteljes rávágás után máris rohant a hal, szinte bevágni sem kellett neki. Viszont az első fordulónál, megkönnyebbült a felszerelés, vitt mindent. Tipikus csuka. A fordulásnál áthelyeződik a zsinór a szája előtt, és ahogy ráfeszül az éles fogára, azonnal szakad. Nem volt szerencsénk.
Kitartottunk még, s nagyjából 21 óra tájban a kő végén komoly ütéssel érkezett meg a nap hala. Ismét Energy Shad volt a csali, de most "Black/white" színben. Érdekes módon ez az akadás szájszéles volt.

Nem csak a Wizardot szereti

További érdekességként a csónak aljában egy félig emésztett kis kősüllő került elő a süllő szájából. Jellemző, hogy kis rokonait nem tűri meg maga körül. Ezért gyakori, hogy hasonló korú példányok találhatók meg egy csapatban. A sokkal kisebb fajtársakat egyszerűen felfalják.

Béla épp visszaengedi a halát

A téli Duna ismét adott halat. Érdemes kijárogatni, ha tiszta a víz, mert a ragadozók egész télen át éhesek.

Forrás: EnergoTeam