Nyár közepén a Dunán próbálkoztunk wobblerekkel jászra parti horgászat során. Ezúttal kissé szabadabban, csónakos betyárként vetettük magunkat - még ha képletesen is -, a jászok után, s az ország másik szegletében, az élő Tiszán.
Itt is sokféleképpen megfoghatjuk a jászt, az esőgilisztától és a kukoricától kezdve a műcsalikig. Természetesen mi az utóbbiak egyikével próbálkoztunk, nevezetesen különféle plasztikokkal. A kis twisterek és gumihalak ugyanolyan jó csalik, mint a wobblerek, csak tudnunk kell, mikor és hol kínáljuk fel a jászoknak.
Apró Eagle Claw twisterfejek és kis Mann's gumik | Kiváló zöldes árnyalatú plasztikok |
A legfontosabb átlátni, hogyan is zajlik le nagyjából egy nyárvégi, ősz eleji napja a jászkeszegnek ebben a régióban. Ha legalább van halovány sejtésünk, a nap melyik szakában hol lehetnek, az már fél siker. A jász ritkán jár egyedül, inkább kisebb csapatokba verődve bandázik, így ahol egybe belebotlunk, nagy valószínűséggel többet is foghatunk.
A fehér nekünk a mélyebb vizekben jött be | Mann's Hard Nose twisterek nagyon praktikusak |
A módszer, amivel most próbálkoztunk a kényelmesek közül való. A jász ugyanis kora hajnalban, késő este, és az éjszaka nagy részében inkább vízközt, vagy a víz felső rétegeiben keresi a táplálékát. A kiskörei duzzasztómű alatt, az ún. alvízen hosszú kilométereken keresztül, ha megfelelő a vízállás, szinte lehetetlen jász nélkül maradni, ha éjszakai pergetésre indul az ember. Ott vannak minden kis partvédő kövezésnél, az összes mini sarkantyú mögött, és éhesen vetik rá magukat a műcsalikra. Egy jó este akár 8-10 db-ot is foghatunk, nem is az aprajából. Jobbára 1-2 kg közötti példányok jellemzőek. Ehhez viszont tényleg jó vízállás kell, csónak, és sok szabadidő, mindezt kivárni. Ezzel szemben nap közben visszavonul a jász kedvenc kövezéseire, és inkább az aljzaton aktív. Számunkra ez az állapot teljesen megfelelő volt, legalább nem kellett különösebben korán kelni.
A kis "Motor Oil" színű Mann's gumi főleg erős napsütésben büntetett | A megfelelő méretű twisterfej kiválasztása alapvető |
Ez a horgászat remekül működik a Tisza-tó régióban az élő folyón, a kanyarok külső kövezett ívein. A jász azon halak közé tartozik, mely ritkán okoz meglepetést, viszonylag jól kiszámítható hol találjuk meg. Ahol viszonylag kevés kő van, azokon a helyeken a kövezések szinte 100%-os biztonsággal tartják meg a jászokat - annyira szeretik. Egyébként aki nincs hadilábon a korán keléssel, az igazi haqjnal hasadtára kilátogathat az említett köves szakaszokra és saját szemével nézheti meg az ébredező jászok jellegzetes rablásait a felszínen. Ez nem csak látványnak szép, de legalább biztosak lehetünk benne, hogy a kiválasztott helyen valóban ott tartózkodik a csapat, és nem üresben fogjuk húzni a gumikat.
Fogóval el lehet távolítani a száron lévő ólmot | Íme egy "előtte-utána" fotó |
A módszerek sorra vételekor bizony meg kell emlékezni a drop shotról, még ha nem is ez a témája a jelenlegi cikknek. A jász a hazai drop shotos horgászat egyik leghálásabb hala lehet akár a Dunán, akár a Tiszán próbáljuk. Az alkalmazott csalik részben hasonlatosak lehetnek azokhoz, amiket mi a klasszikus twisterfejes jighorgászatunk alkalmával próbáltunk.
Így néz ki, ha a jighorog és a műcsali mérete összhangban van |
Ha drop shot, akkor egy speciális bot kell, az a legfontosabb. És ha fonott a főzsinór, akkor is kössünk fluorocarbon előkét. Ha hagyományos jigelés mellett döntünk, akkor is jó szolgálatot tehet a fluorocarbon előke. Ha telibe monofillel horgászunk, akkor elhagyható. Könnyű jiges bot kell, a rövidebb fajtából. Elég egy jó 0,25-ös monofil. Mi is ezt választottuk.
Egy igen szép tiszai jász |
A műcsalik méretét úgy kell megválasztani, hogy ne feledjük, a jász szája nem túl nagy, így a feltétlenül a kisebbek közül válogassunk. Nagyon jók a mini twisterek, az apró gumihalak. Figyeljük oda arra, hogy megfelelően kicsi jigfejeket vigyünk magunkkal, melyek optimálisan képesek fogadni a kis plasztikokat. Mit sem érünk vele, ha maga a műcsali kicsi, de a jigfej túl nagy hozzá. S itt együtt értem az ólomfej méretét és a horog nagyságát. Mindkettőnek összhangban kell lenni a gumival.
Másfeles jaszkó szákolás után |
Hogy konkrét példát is említsek, a Mann's kis twisterei közül a hófehérek a mély, 7-8 méteres mélységekben voltak a legfogósabbak. Sekélyebb partosokat inkább a zöldes árnyalatú, jobbára flitteres változatokkal horgásztunk meg sikeresen. A Mann's "Hard Nose" twisterek közül a piros-fehér és a citromsárga is kiváló. Ezek eleje, ami a horgot tartja keményebb anyagból van, mint a mozgásra sokkal érzékenyebb hátsó traktus, ahol a twister farka már igen lágy anyagból készül. Ez a kettősség egyszerre biztosít kiváló horogállóságot, és nagy frekvenciás mozgást használat közben.
Az E.T. Excalibur Spin bot ismét jó szolgálatot tett |
S ha már apró twisterek, akkor meg kell említeni a jigfej megfelelő előkészítését is. Ha az ólom a gömbfej után a horog szárán is folytatódik, s ad absurdum még egy "szakálla" is van az ólomnak, mindenképpen érdemes egy kis átalakítást eszközölni. Ezek a vastag ólomszakaszok ugyanis már a plasztik felhúzásakor megsérthetik az igen apró műcsalikat. Ezért azt javaslom, hogy a képen látható módon a gömbfej után válasszuk le az ólom többi részét, és távolítsuk el a horgok száráról. Ne maradjon más, csak a gömbfej és a csupasz horogszár. Sok bosszúságot megspórolunk magunknak, különösen, ha extra lágy gumikkal szeretnénk horgászni. Ha a hal lehúzza a gumit, akár rá is ragaszthatjuk az ólomfejre, még egyszerűbb a kapások után megigazítani - és kész. A twisterek közül az 1-2 collos méret (2,5-5 cm) javasolt, s gumihalakból is a legkisebbek. Míg wobbler drillingjeire általában két-három támadás után ráragad a jaszkó, gyakran ha fej felől is, de szájon kívülről, addig a plasztikkal csak akkor fogjuk meg (az esetek jelentős részében), ha tényleg benyeli. Sok az olyan kapás, amire képtelenség időben bevágni, annyira gyors. Az is előfordul, hogy sorozza a műcsalit, mégsem tudjuk megakasztani.
Egy kiló körüli egyed néz farkasszemet a Banax orsóval |
Az általunk választott kövezett kanyar külső ívén azért használunk mégis jiget wobbler helyett, mert a viszonylag nagy vízmélység miatt a wobblerek simán kidobva csak nagyon kevés ideig lennének a megfelelő mélységben, s viszonylag gyorsan jönnének át a legfogósabb régión. Addig a jigeléssel simán várhatunk akár több ütemet is, kellethetjük a legjobb részeken. Nem beszélve arról, hogy ha esetleg beszakadunk, nem mindegy, hogy 10 jighorgot hagyunk ott, vagy 10 wobblert.
Egy ragyogó tiszai tripla |
Tanulságként fontos még megjegyezni, hogy ezzel a módszerrel kapások zöme 9-10 óra körül érkezett. Meggyőződésünk szerint ennek a legfőbb oka az, hogy a hajnali áhitatban a bokrok alatt a felszínen űznek a jászok, és idő kell nekik míg visszaállnak az aljzat közelébe.
A visszaengedés ezúttal sem maradt el |
Szerencsések voltunk, mert szép halakat fogtunk, sok élménnyel gazdagodtunk. A jászok visszanyerték szabadságukat, így jogosan reméljük, hogy jövőre még nagyobb súllyal találkozhatunk velük újra!