Azon olvasóinkat, akik figyelemmel kísérik weboldalunkon megjelenő cikkeinket horgászatokról, termékbemutatókról, minden bizonnyal nem éri újdonságként az aktuális írásban visszaköszönő helyszín, a Harcsa-horgásztó. A fagyos januári, majd pedig a még szintén rendkívül zord február-kora márciusi időszakban, messze nem mindig a legüdvözítőbb időjárási körülmények között, számos teszteléssel eltöltött napot felhalmozva végeztük el az utolsó simításokat a nemrég megjelent Seria Method etetőanyag-, illetve mikropellet családok variánsain. Az így szerzett tapasztalatokat középpontba helyezve, az ugyan csak apróságokban, azonban ekkor még jelentősen különböző tesztanyagok sokaságából végül megszülettek azok a termékek, amelyeket ma már bárki kosarába dobhat, fogósságukat pedig maga is tesztelheti.

Ez a bizonyos kíváncsiság, a halak irányából érkező visszaigazolások módjának mindig izgalmas kérdése volt az, ami a következő bekezdések során részletezésre kerülő horgászat alapjait is megadta. Nem rejtegetett célom volt, hogy a tesztelési időszak körülményeitől alapjaiban eltérő, fagy és havas eső alkotta párosítás helyett 35 fok körüli kánikulát, izzasztó páratartalmat magával hozó nyári időjárásban próbáljam ki ugyanazon a helyen, ugyanazokat a dolgokat, amik fél évvel korábban kiemelkedő hatékonysággal működtek. Azzal a céllal indultam reggel útnak, hogy amennyiben a nyár közepén is hasonlóan eredményes lesz mindaz, ami a leghidegebb vízben már sorozatosan bizonyított, akkor írásban is ki merem majd jelenteni, hogy egy 100%-ban univerzális termékcsaládról van lehetőség beszélni. Szerencsére így is történt, mintha mi sem változott volna a halak kapókedvét illetően legutóbbi látogatásom óta. De ennyire nem szaladnék rögtön előre az események sűrűjébe, így kezdjük is az elején: mit is értettem pár sorral feljebb, ténylegesen „ugyanazon dolgok" alatt, amikkel a vízpartra érkeztem?

Egyszerű, de nagyszerű keverék bányatavakra (is)

A használni kívánt csalogatóanyagok összeállítását semmiképp sem szándékoztam túlbonyolítani, így kizárólag egy zacskó Green Betain etetőanyag, és fél zacskó, 2 milliméteres Black Halibut mikropellet együttesen alkotta a bevetésre kerülő keveréket. Ezt az eredendően is minőségi hallisztekkel teli elegyet már a zord körülmények között is felturbóztuk némi Bait Booster segítségével, amiből most jellege és aromája miatt a zöldajkú kagylós változatnak szavaztam bizalmat, ebből adagoltam nagyjából egyharmad flakonnyit az említett mixhez. Az így előálló, rendkívül attraktív, a vízben látványosan felhőző és intenzíven terjedő összeállítás mennyisége tökéletesen elegendő egy akár egész napos, pörgős methodozáshoz is, ennél többet egyszerűen nem tudunk elhorgászni ezzel a módszerrel. Ha pedig a vízparton ülve olyan gondolatunk támadna, hogy valamilyen egyéb adalékanyaggal megpróbáljuk még tovább növelni a bevetésre váró alapkeverék csalogatóhatását – legyen szó akár valamelyik Bait Steam változatról a mikropelletek vonzerejének felerősítéséhez, vagy éppen a máj olajos Bait Liquid-ről a forróság miatt esetlegesen „döglött víz" okozta kapástalan időszak megtöréséhez -, egy ilyen össztömeg már bőven ad lehetőséget a próbálkozásra is.

Megfelelően tárolva, bevetésre készen

Minimálisra csökkentett apróságok

Ízben és aromában a teljes nap folyamán az említett, relatíve leegyszerűsített irányvonalat követtem, hiszen pontosan a téli időszak fogásaival történő összehasonlítás volt a lényeg, amikor is az erős, karaktereket keverő aromázás gyakran eredményez inkább kevesebb kapást, mint pozitív irányú változást. A horgászhely kiválasztásakor szintén azt tartottam elsődlegesen szem előtt, hogy lehetőség szerint pontosan oda üljek, majd pedig olyan távolságba horgásszak, ahol azt a már említett téli időszakban megtettem. Szerencsére ezt kivitelezni is sikerült, elfoglaltam helyemet a tó hátsó, legmélyebb részén, és repültek is a helyükre az első megtöltött Competition távdobó kosarak. Egyrészt a klipsszel rögzített 85 méteres távra, ahová a horgászat megkezdésekor bordás kosárral 4-5 dobásnyi alapot juttattam be keverékemből, amiben a methodos horgászataim során (is) már sokszor bizonyító Allround botcsalád 3,90-es tagja volt ismét kifogástalan társ. Másrészt pedig - ugyanebben a hosszban – legfőbb nagyágyúm, a Benzár Method Feeder segítségével a töltetet 90 és 100 méter közé kilőve, keresőhorgászatot megvalósítva.

Jóval több, mint csak egy pálca a távoli dobásokért

Bíztam abban, hogy a halak most sem hagynak majd sokáig két bottal próbálkozni, azonban az itteni horgászataimat mindig így, két út mentén kezdem meg, és egészen addig ezeknek az elképzeléseknek megfelelően haladok, amíg egyértelműen ki nem kristályosodik, hogy az adott helyen melyik megközelítés működik aktuálisan nagyobb hatékonysággal. Ezt a megoldást, azaz egy A- és B terv kezdeti élesben tartását bátran merem ajánlani minden sporttársnak, különösen abban az esetben, ha egy olyan vízen horgászunk, ahol korábban még nem, és így nem ismerjük a halak ízlését, kedvelt tartózkodási helyeiket. Azt gondolom, két variáció összeállítása, majd azok próbája még teljességgel kézben tartható és kivitelezhető metódus, legyen szó akár a vallatott távolság, akár a kosárba töltött, vagy éppen a horogra kerülő falatok kombinációiról. Mindemellett pedig - nem utolsó sorban - így megduplázzuk esélyeinket arra vonatkozóan, hogy az adott napon megtaláljuk az előttünk tartózkodó halakat, ami szintén nehezen lehet csak mellékes szempont.

A kezdeti felállás

… és az első jelentkező, legyőzőjével

A szóban forgó horgászat eseményeire visszakanyarodva, viszonylag gyorsan, pár dobás után egyértelművé vált, hogy bajszos barátainkat ezen a napon minél távolabb érdemes keresni, hiszen a rövidebb, rögzített távon - a legelső dobást leszámítva - a következő 30-40 percben egyáltalán nem tudtam kapást kicsikarni. Hiába terült el bent a fenéken viszonylag kis területen, ahhoz mérten koncentráltan a bejuttatott jó néhány gombócnyi csalogatóanyag, az ott lakó uszonyosok érdeklődését az valamiért egyáltalán nem keltette fel. Hasonló helyzetben, az egyik itt eltöltött január végi horgászat során az ananászos Method Flame húzott ki a csávából, így legelső ötletem természetesen ehhez az adalékhoz vezetett. Ez sem hozott azonban érdemi változást, ahogyan semmi egyéb csali váltás, vagy aromázás sem, így Method Feeder botomat az addigiaknál jobban meghúzva repítettem be a végszerelékem, nagyjából 90-100 méterre.

Édes teher, avagy amikor nem egyszerű két bottal horgászni

Ez a változtatás szerencsére meghozta a várt áttörést, hiszen már a legelső dobást siker koronázta, a csobbanást követő 2 percen belül egy igen vehemens, igazi botgörbítős kapással jelezte valaki, hogy bizony megízlett neki a 10-es szakáll nélküli, Excalibur Round Feeder horgon csalitüskével felkínált tonhalas Long Life pellet. Lenyűgöző erőben vannak a majosházi halak, már egy 3 kilós ponty megfogása is valódi sportélményt nyújt, amit vizuálisan sem utolsó dolog nyomon követni a kristálytiszta vízben. Jobb kezdést nem is kívánhattam volna magamnak, a fárasztás végén egy hibátlan, 7-8 kiló közötti töves harcos töltötte jól megérdemelt pihenőjét a bölcsőben pár fénykép erejéig.

Amikor azt mondjuk, hogy a kép magáért beszél

Számunkra az idei év „sláger csalija", ami újra bizonyított

Szerencsére a zsinórjelelő filc még időben a kezem ügyébe akadt, így már dobhattam is vissza oda, ahol a nap első halát sikerült becsapnom. Ezt követően látványosan felgyorsultak az események, kapás kapást ért úgy, hogy közben semmin sem kellett változtatnom, egy ideig. Azonban egyik pillanatról a másikra, ugyanarról a környékről, ahonnan előtte 6-7 hal is tiszteletét tette egymás után, mintha teljes mértékben eltűntek volna az érdeklődők. Ilyen esetben nagyon sokszor egy apró változtatással - érintse az akár a felkínált csali színét, méretét vagy formáját, akár kosarunknak valamiféle folyékony, vagy éppen fújós aromával történő felturbózását – újra el tudjuk indítani az események sorozatát, és egy előtte hosszú dobások óta „halottnak" tűnő helyről kiderülhet, hogy célhalaink bizony ugyanúgy ott tartózkodnak, csak éppen valami miatt már nem találják vonzónak az eléjük kerülő csalogatóanyagot.

A megoldást nyújtó képlet

Ezen a júliusi vasárnapon a zöldajkú kagylós Method Smoke bizonyult ilyen tekintetben vett csodaszernek. Amint ugyanis ebből az aromából csöppentettem néhányat közvetlenül a töltet közepébe helyezett csalira, majd ezt megismételtem a töltőszerszámból kinyomott, kész formával is, nem egy esetben még alig érkezett meg a kosár a mederfenékre, máris erőteljes húzás jelezte: ez az apróság bizony nyerő változtatást eredményezett.

Búcsúhalként érkezett a nap legszebb tükröse

A nagyjából 6 órányi aktív horgászat alatt 18 bajszost sikerült ideiglenesen partra segítenem, ami a téli időszakkal nagyjából azonos eredményességet jelentett. Kihívásban a szóban forgó horgászat során sem volt hiány, hiszen ismét találni kellett egy hatékony megoldást a kapások újbóli eléréséhez. Azt gondolom, összességében mára bátran kijelenthető, hogy a Serie Method termékcsalád, kiegészülve a folyékony Benzár attraktorokkal olyan lehetőségek tárházát jelentik az érdeklődő horgász számára, amelyekből szemezgetve minden helyzetre megtalálható a megfelelő megoldás!

Forrás: Ujszászi Dániel, Energofish Feeder Team Képek: Ujszászi Dániel

Képek: Ujszászi Dániel