Vannak olyan horgászatok, amit az ember már napokkal, sőt hetekkel a tényleges időpont előtt elkezdi tervezgetni. „Milyen halra menjek? Milyen helyre menjek? Mikor menjek? Melyik bottal, melyik orsóval, milyen zsinórral?” - szoktam magamban feltenni a kérdéseket, de általában a legnagyobb fejtörést a csali kiválasztása adja. Azonban vannak olyan szerencsés esetek, amikor a megcélzott halak a kiválasztott helyen azonnal vehemens kapásokkal reagálnak a felkínált gumira, így a továbbiakban már csak az élmények gyűjtése a „feladat”.
November derekára a vizek már gyakorlatilag a téli hőmérsékletre hűltek, megjelentek a talajmenti fagyok is, viszont a hónap végén akadt néhány tavaszias meleget idéző kellemes nap, amelyet vétek lett volna nem horgászattal tölteni. Sajnos a nappalok már akkor is nagyon rövidek voltak, így a horgászathoz egy közeli, jól ismert csatornát választottam és sügerek megfogásával akartam csillapítani pergetés iránti vágyam. Bíztam benne, hogy a sekély és teljesen letisztult csatornában a langyos idő hatására megindul még az élet, viszont épp az utóbbi tényező miatt aggodalmaskodtam, hiszen a sügér a tiszta vízben kiválóan lát és inkább meghátrál, ha valami gyanúsat észlel.
Novemberben már megjelentek a hajnali fagyok…
…de akadt néhány kellemes nap, amit érdemes volt csatornahorgászattal tölteni.
Ez az acsa is próbálta kihasználni a lemenő nap erejét.
Szokásos, jól bevált sügerező szettemet vittem magammal, melynek egyik legfontosabb eleme az L&K márka PERCH BLADE nevű tűspicces, UL dobosúlykategóriás botja volt. Szükséges is a finom pálca a sügérhorgászathoz egyrészt a pici csalik megfelelő dobásához és megfelelő vezetéséhez, pöcögtetéséhez, másrészt azért, hogy az akasztás után meg is tudjuk tartani a halat, ne rázza ki a szájából a horgot. Harmadrész pedig ilyen érzékeny botokkal lehet igazán élvezni a csapókra való horgászatot, elvégre az élményért csináljuk az egészet.
Az L&K PERCH BLADE a sügérhorgászatra lett kifejlesztve.
Ilyen érzékeny botokkal lehet igazán élvezni a csapókra való horgászatot.
A kisebb sügerek is megdolgoztatják…
…de könnyedén elbír nagyobb ragadozókkal is.
Az orsók között nem szoktam annyit variálni, mint a botoknál, most is a WIZARD SPIN II volt felrögzítve a nyélre. Alacsony súlya, finom féke és szép zsinórképe miatt nem is volt okom más tekerőhöz nyúlni. Mivel a lehető legfinomabb csalivezetés volt a cél, így fonott főzsinórt használtam. Az új WIZARD MXT8 BRAID sötétzöld fonott zsinórok közül elérhető 0,06 mm átmérőjűt csévéltem fel a fém dobra. Nyolcszoros szövésének köszönhetően még az akadós helyeken is bőven elegendő volt a szakítószilárdsága (közel 7 kg) és teflon bevonata megvédte attól, hogy nagy mennyiségű vizet szívjon fel, így tökéletesen közvetítette a vízben mozgó csali minden rezdülését ahelyett, hogy nagy hasat eresztett volna.
WIZARD SPIN II orsó és az új WIZARD MXT8 BRAID.
A zsinór 7 kilós szakítószilárdsága bőven elegendő volt a tenyérnyi halakhoz.
Sötétzöld szín ide vagy oda, nem kockáztattam: a fonott főzsinór végére körülbelül fél méter WIZARD fluorocarbont kötöttem. Súlycsökkentés végett az L&K DUO LOCK SNAP kapcsok közül az elérhető legkisebbet, a „triplanullás” méretűt használtam. A kapocs végébe egy kikönnyített (fogóval lefaragott) L&K MICRO JIG horgot akasztottam fel, melyre egy apró, természetes árnyalatú, GG (Mézszínű, zöld glitteres) színkódú MANN’S twistert tűztem. Az első dobás jól sikerült, de nem gondoltam volna, hogy 3-4 emelés után egyből ütést fogok érezni a boton. A kis csalit egyből egy szép sügér szerette volna megenni, azonban a benne lévő horogra nem számított. Nem vagyok babonás, de néhány méterrel odébb engedtem vissza a halat, nehogy esetlegesen elriassza a többit. Jól döntöttem, ugyanis néhány dobás után ismét jó halnak keltette fel az érdeklődését a kis twister. És ha egyszer egy üzlet beindul, akkor nincs megállás: a csatorna ezen szakaszát szisztematikusan végigjárva szinte minden helyen sikerült kapást elérni. A 7. hal után már nem is számoltam a fogásokat, sőt fotózni sem volt kedvem, csak újra és újra átélni azt a bizonyos koppintást.
3-4 emelés után már horgon is volt az első sügér.
Hamar követte őt a társa.
A sügérnek a pillantása is gyönyörű.
Naplementében még színesebbnek tűnnek.
Nagyjából félidőben, mikorra már kellően elkényeztettek a tüskéshátúak, kíváncsiságból feltettem egy ugyan ilyen méretű, de más színű (EV-Lila, piros glitteres) twistert, hogy vajon csak a „jókor jó helyen” elv érvényesül, vagy valóban van jelentősége annak, hogy milyen színnel próbálkozom. Ezzel a csalival nagyjából fél órát horgásztam és csak egyetlen sügeret tudtam vele fogni. Viszont amikor visszaváltottam az eredeti gumira, ismét sok kapás érkezett.
Az EV színkódú twisterrel csak egy halat tudtam fogni.
A kezdeti bizonytalanságból csodálatos novemberi horgászat kerekedett. Minden percét élveztem és azt szerettem volna, ha ennek soha nem lenne vége. De sajnos a sötétedés beálltával megszűnt a sügerek aktivitása, így kénytelen voltam én is csomagolni és hazafeláé venni az irányt. Az úton jóleső elégedettség lett úrrá rajtam és arra gondoltam, hogy ennek a kis csalinak ma igazán NAGY napja volt.
Írta: Ország Bálint
Fotózta: Ország Bálint