Villámportyán - Sügérek a kánikulában
Megjelent: 2019. július 10. | Forrás: Bokor Károly

Ezen a forró nyári napon valójában a nagyobb csukák reményében vállaltuk be a pergetést. A kemény napsütés már több mint egy hete melegítette a valamikori bányató vizét. A jelentős mélységek miatt szerencsére a halak itt mindig találhatnak rejteket, ahol kellemesebb, oxigénben dúsabb a víz. Nem is beszélve arról, hogy évtizedek alatt a parti és a vízi növényzet is elburjánzott, árnyat, életet, búvóhelyet jelent a halaknak ez is. Már a kora délelőttön harminc fok fölé kúszott a hőmérséklet, de ez nem szegte a kedvemet. A csónak a víz szélén ringatózott, kézbe kapva cuccainkat, beszálltunk és az öreg batárt ellöktük a parttól. Fiammal együtt indultunk a portyára. Csukát és esetleg nagyszájú sügéreket ígértem neki, mint várható élményeket. Úgy gondoltam, betlizés ellen bebiztosítom a napot, ezért egy fogós kis „bogarat", a Salmo Hornetet tettem fel az első dobásokra.

Ez a kis darázs wobbler nevéhez méltóan szinte zúg a vízben, nem is kell gyorsan vezetni ahhoz, hogy szépen beinduljon a veretése. Gyors tempóban azért sem tanácsos vezetni, mert akkor jelentősebben lefelé is tör, hamar megfoghatja a hínárszőnyeget. Felvettem egy lassúbb ritmust, így vezetgettem a növény felett a wobblert. Három, vagy négy rövid dobásig maradt csak érintetlen a műcsali, mert ez után egy komoly koppanással bejelentkezett az első kánikulás halacskánk. Tenyérnyi, jó nagy férfitenyérnyi méretű pisztrángsügér csillant fel a tiszta vízben. Összemosolyogtunk, hőség ide, hőség oda, úgy látszik, esznek ma is a halak – gondoltuk mindketten. A kisebb hal egész jó kis locsogást menekülést mutatott be, de azért hamarosan a markunkba kötött ki.

Nem a mérete miatt fotóztuk le, hanem inkább babonából, mint első halunkat. Immár nagyobb magabiztossággal folytattuk a pergetést, úgy éreztük lesz még kapásunk. A tó sügéres állományáról csak sejtettük, hogy elég jó, reméltük, hogy a pergetés majd bizonyítja is. Hamarosan ismét egy kemény rávágásom igazolta, hogy az optimizmusunk nem volt véletlen. Ám ez a sügér olyan szépen indult, hogy néhány pillanatig csukára gyanakodtam. Ám amint irányt váltott a mélyből a felszín felé, és meg sem állt a csillogó víz tükréig, máris kapcsoltam. Megint egy, ezúttal nagyobb pisztrángsügér van a zsinór végén. A hal, feltevésemet igazolandó ki is bukfencezett a felszín fölé, majd visszacsobbanva még egy-két kört szaladt a zsinór végen. Óvatosan terelgettem, élvezet volt látni, amint a tiszta kék vízben védekezett. Hamarosan ki is emelhettem, egy kis gusztálgatás után azonban hamar vissza is engedtem. Most már azt szerettem volna, ha a fiam következik, de egyelőre még nem akadt kapása. Remélem, majd egy jó csukával vigasztalódik- gondoltam, miközben ismét suhintottam befelé a műcsalit. A hőség dacára jó kedvvel pergettünk tovább. Talán egy szűk félóra is eltelt, és ekkor, az eddigieknél is szebb pisztrángsügér rohanta le a wobbleremet. Nemcsak a támadása, a fárasztása is izgalmas volt. Mindenáron a hínárba akart furakodni, nem volt könnyű ezt megakadályozni. Egy-két perc múltán azonban egy kis bemutatkozásra már a csónakunkban pihegett.

Igazán jól kapnak a fekuszok – állapíthattuk meg, mert egy újabb helyen szinte egyszerre fogtunk ismét sügéreket. Most már teljes volt az örömöm, mert nem csak az én pergető pálcámat pendítgették az erősnek mondható halak. A Bokor Spin botom 232 centis hosszúságú darabja kellően érzékenyen reagálta a műcsalikat és a kapásokat, de a fárasztásoknál is nagyon imponálóan dolgozott. Pergetéskor, gyakran a sügéreknél nagyobb halakkal szoktam mérkőzni a segítségével. Még nem volt soha baj a teljesítőképességével. Ezúttal inkább az akadók kivédése miatt kellett határozottan fárasztanunk. Később fiam percei következtek. Bár a déli időben ritkult a kapás ő azért fogott kisebb és egy nagyobb nagyszájút is. Próbálgatta sorban a műcsalikat, többféle technikát is kipróbált, megérdemelte a halakat.


Kora délutánra nagyon fülledt lett az idő, már-már elviselhetetlen volt a barna csónakban a hőmérséklet. Úgy is gondoltuk, hogy csupán a nap első felét töltjük a vízen, így elégedetten fordultunk a kikötő felé. Jól is tettük, hogy időben indultuk, nem sokára hatalmas esővel, széllel csapott le az időjárás változás. A hazafelé úton azon tanakodtunk, hogy talán a frontra várva volt jó kapókedve a pisztrángsügérnek? Lehetséges. A víz máskor csukát is szokott adni, azok pedig most, a forró napon hallgattak. Jártunk persze így máskor is. Nem is sokkal később, barátom meghívására, ismét az öreg bányatavon pergettem. Nagy meleg volt ekkor is, a csukák ismét csak hallgattak. Nagyon azonban nem szomorkodtunk, néhány szép nagyszájú ismét kárpótolt bennünket. Még ha nem is őshonos nálunk, pergetni azért nagyszerű erre a ragadozó halra is. Ahol lehetőség van rá, ott érdemes megpróbálni, izgalmas élményeket nyújthat a horgászata.


Bokor Károly

Fonott zsinór kisokos
Megjelent: 2024. december 28. | Forrás: Lukácsi Béla

A fonott zsinór megjelenése kétségtelenül újabb távlatokat nyitott meg a horgászatban. Ezen belül is a legjelentősebb felhasználási terület a pergetés. Most ezt a kavalkádot mutatom be, és segítek eligazodni a fonott zsinórok erdejében. Manapság óriási a választék a fonott zsinórok terén Kezdésnek számoljunk azzal, hogy mikor ezeket a sorokat írom, már lehet a kiadás küszöbén áll egy új dolog, így mikorra megjelenik az írás, vagy éppen...

Wizardos portyákon - csukás vizeken
Megjelent: 2024. november 30. | Forrás: Bokor Károly

Még el sem kezdődött az ősz, de már alig találtam a helyemet, annyira vártam a csukás pergetéseket. Nem csak a csukák fokozódó étvágya, a számos Wizard újdonság tesztelése is izgalmakat, kihívást jelentett. A pergetőbotok, főként a régi-új ismerősök, „átöltöztetve”, már egy ideje jól bizonyítanak. Süllő és balinfogások után velük is a csukák következhetnek – gondoltam, biztos voltam benne, hogy a krokiknál is minden rendben lesz a botokkal....

Csukák Wizarddal
Megjelent: 2024. november 23. | Forrás: Halmos Mihály

Álmomban sem gondoltam volna, hogy a reménytelenül forró nyár az elmúlt 10 év legcsukásabb szeptemberét hozza nekem. Bevallom, nagyon sokat izzadtam addig a napig. Nemcsak a lábaimban, de a pergetőorsómban is megszaladt addigra a kilométer, hogy aztán jöhessen egy letaglózó, velőig ható flash.   Egy hozzám közeli víztározó mély, tuskókkal, beszakadt stégekkel és magas nádfalakkal óvott szegletében bukkantam rá az óvatos csukákra. Persze nem...

Az őszi tradicionális kanalas csukázás az első hidegek után
Megjelent: 2024. november 09. | Forrás: Őze Dániel

Az őszi első hidegek után érdemes a csukás pergető botokat leporolni, így tettünk mi is Lukácsi Bélával, és a lehűlő vizű Tisza tó csukáit vettük üldözőbe az Abádi-medencében, ahol a szebbnél szebb sügérek és balinok mellett, bizony, az akár méteres csukáknak is meghozza az étvágyát a közelgő télies időjárás! A kora reggeli órákban már az Abádszalóki strand fogadott minket, egy gyönyörű napfelkeltével és bár hideg, de csendes...

Kuttyogatás az alsó Tiszán
Megjelent: 2024. október 12. | Forrás: Csala Viktor

A Tisza az egész életem végig kiséri mai napig. Gyerekként a folyón tanultam meg horgászni, és annak kikötőjében, a hétvégi bulik előtt a szegedi rakpart ikonikus gyülekező hely volt, de egy találkozásnak is remek állomás. A munka helyem is ennek a folyónak a partján van: egy tradicionális halászcsárda. Az egyik kedvenc horgászvizem. Előre le szeretném szögezni, hogy nem tartom magam nagy rablóhalas horgásznak. Szeretek beülni a csónakomba és kevés...

Wizard-os portyákon
Megjelent: 2024. szeptember 07. | Forrás: Bokor Károly

Amint vége lett a domolykó tilalmának egy kis portyázásra azonnal indulnom kellett. Nem véletlen, hogy nem akartam tovább várakozni. Egyrészt nagyon beleszerettem a domolykó pergetésébe, másrészt az új Wizard botok közt a Micro Jig 3-15 grammos pálcáját ebben a műfajban is szerettem volna kipróbálni. Néhány hónapja már ismerkedem ezekkel a főként ízléses küllemükben „Wizardosított” pergetőbotokkal, de a fajlagos tilalom a fejesek pergetését csak a...