A lehűlt vizek sokszor nagy csapatokba rendezik a halainkat, legyen szó állóvízről akár folyóról. Az ilyen helyzetek a közhiedelemmel ellentétben, nem mindig a nagy mélységeket jelentik, sokszor hihetetlennek tűnő helyeken is lehetnek halak, akár a jég alatti félméteres vízben is. Az ilyen helyeken természetesen ott vannak a ragadozó halak is, hiszen télen is táplálkoznak és természetesen nekünk horgászoknak is van esélyünk a megfogásukra.
Az elszántabbaknak nincs szezon, a legzordabb időben is kapnak a halak.
A megszokás sokszor rabul ejt bennünke. Az érzés hasonló ahhoz, amikor azt gondolták, hogy a föld lapos. Bizony sok esetben már eretnekségnek tartották, ha valaki valami mást próbált bebizonyítani. A téli vermelésről is terjengenek hasonló tévhitek. Például, hogy télen egyáltalán nem táplálkoznak a halak és az iszapba fúrják magukat, szerencsére ez manapság már csak legendaként él. Tudjuk, hogy a halak nem vermelnek el az iszapban és természetesen télen is táplálkoznak, bár nem annyit és nem olyan gyakran.
A csónakos horgászoknak sem árt némi parti pihenő, ráadásul a csalivezetés is más irányú, lehet ez hozza meg a kapásokat.
Olyan sekély vizes szituációba már többször belefutottam, ahol a jég alatt találtam a békéshalakat. Szinte olyan sekély vízben úsztak, hogy nem fértek el. Ebben a helyzetben szinte oldalukra dölve úsztak tovább a mélyebb vizek felé. Ugyanakkor valamiért a nagyon sekély részt keresték fel. Volt olyan horgászatom, amikor teljesen véletlenül, belefutottam a szél vízen ragadozókba. Ekkor egy ebéd erejéig a Tisza folyó hátán csónakból, egy csendes nyugodt részt kerestem, ahol nyugodtan, megebédelhetek. Persze az ebéd után az első az volt, hogy dobtam egy párat, inkább csak heccből. A heccből persze egy szenzációs horgászat kerekedett, ugyanis, már az első dobásra, jelentkezett egy szép süllő, amelyet több társa is követett a nap folyamán. Nagyjából méteres maximum másfél méteres vízben voltak a halak, hozzá kell tennem, hogy nem volt olyan szituáció, amely miatt - tudomásom szerint- erre a sekély részre kellett volna húzódni a halaknak. Vagyis nem melegedett a szélvíz, illetve nem volt áradás sem, amely miatt kitolódott volna a hal a szél vízbe.
Az akadó terepek környékén, itt is előkerül az offsett horgos végszerelék, melyek közül kedvencem a Fish head Cseburaska fej, mivel ez könnyedébben átvezethető az akadóban.
Azóta többször próbálok bele hasonló szituációba, amelyekből persze nem mindig lesz eredményes horgászat, de a nagy számok törvénye alapján azért sokszor beletalálok, akkor pedig általában nem csak egy-két halat találok.
Egy szép süllő a meglassult vízből.
Ha jellemezni kellene ezeket a téli beállókat, akkor nagyon sok variációt tudnék említeni, igazából ez is a nehézsége a dolognak, hiszen, ha ezzel a szemmel nézzük sok a lehetőség, és nem lehet fogás szempontjából különbséget tenni a helyek között. Egy dolog azért fontos, ebből a szempontból, a hasonló helyeken, - természetesen folyóvízről beszélek - nem kell 10 grammnál nagyobb jigfej a plasztik csalihoz. Itt el is árultam a csali kilétét, ugyanis az esetek nagy részében a téli időszakban plasztik csalival horgászom, természetesen, ha megvan a pontos hely, és tudom, hogy ott vannak a halak, azért kerül fel néha wobbler is. hiszen a másféle mozgás, sokszor tud áttörést hozni a horgászatban.
Maximum 10 gramm kellhet, ellenben kell a kiváló minőségű Jigfej.
A csónakos horgászoknak a rövidebb, míg a parti pergetőknek a hosszabb ajánlott.
A 10 grammos fejmérethez azért hozzátenném, hogy a főzsinór nálam, maximum 0,08 milliméter átmérőjű fonott szokott lenni, ugyanis arányaiban a vastagabb zsinórhoz nagyobb jig fej szükséges. A plasztik csali mérete is lényeges lehet, ami nálam 9 centiméteres az esetek nagy részében.
Érdemes magasra tartott bottal sodortatni, így kevésbé zavaró az áramlások hatása.
A meglassult maximum 10 grammos fejjel meghorgászható helyeknek azért van több jellemzője is, amely segíthet kiválasztani a megfelelő helyet. Mint említettem nem mélyvízre kell gondolni, ezek lehetnek szélvizek, amelyek általában egy kilaposodó részek, vagy éppen olyan platók, amely nem húzós vízen vannak, és a mélységük is megfelel a kritériumoknak. De lehetnek ezek homokpadok, amelyeknek redők vannak az oldalában. Ezek és a hasonló helyek mind kiválóak téli beállónak.
Ez rendesen torokra vette a plasztik csalit.
Mivel ezek a helyek, általában partról is meghorgászhatóak, így a parti horgászoknak is adott a lehetőség. Itt nagyon lényeges, hogy a lépteinkre nagyon figyeljünk, ugyanis ez lehet a legzavaróbb a szél vizekben tartózkodó süllők számára. Egy óvatlan, hangosabb lépés és máris dobástávon kívül vannak a süllők. A parti pergetésnél érdemes akár folyással felfelé is dobálni, és mintha görgetnénk úgy vezessük a csalinkat. Természetesen mimnél fentebb dobunk az alakadás veszélye annál nagyobb, hiszen ekkor belesodródik a csalink az esetleges akadóba, innen pedig nehéz kiszabadítani. Fontos megemlíteni, hogy a Drop-shotos módszer is kiváló lehet a parti horgászoknak, egy oldal előkén található csali a gyenge áramlatban is életre kelhet, így aprólékosan átvizsgálhatunk egy adott területet.
Miért is fogas a fogas süllő, ez a kép azért árulkodó.
Nem kell mindig a legnagyobb süllőkre számítanunk, a sok kicsi is sokra megy.
Számomra ezek a téli beállós horgászatok általában süllőről szólnak, de érdemes felkészülni a csukára is, hiszen pont ezeket a meglassult részeket szereti a csuka is. Ez azért fontos, mert a csuka bizony könnyedén elharapja a fonott zsinórt, és egy erőteljes kapás után hirtelen elveszítjük a kapcsolatot a csalinkkal. A hasonló hirtelen csali vesztést általában a csuka fogai szokták előidézni, éppen ezért érdemes egy megfelelő előkét használni. A hasonló esetekben általában két opció közül szoktam választani. Az egyik a sima wolfram, ami megfelelően lágy, és bármely meglepő a balin is megfogható a süllő és természetesen a csuka mellett, vagyis nem annyira zavaró, mint sokan ezt gondolják.
A parton érdemes folyamatosan arrébb mennünk, elég csak pár apró lépés.
Amennyiben kényesek vagyunk a témára úgy ott a másik opció a fluorocarbon előkék, amely lehet kész előke, vagy akár direktbe is köthetünk egy tetszés szerinti hosszúságú előkét a főzsinórunk végére. Itt azért figyelni kell az átmérőre, mert egy 0,30-as előke csak látszólag ad biztonságot, minimum kell 0,40-es de inkább 0,60-as átmérőjű ad biztonságot a csuka fogak ellen.
Egy igazi kékfarkú.
A sekély vízben sokszor kapnak agresszívan a süllők.
Persze van még sok apróság, amit érdemes szem előtt tartanunk, de maga a szituáció már megvan innen figyelni kell a lehetőségeket, és kihasználni a téli beállók adta lehetőségeket.
Lukácsi Béla
Fotó: Lukácsi Béla, Őze Dániel